Nagykörút (Szeged)

Nagykörút
Volvo autóbusz a Londoni körúton
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Település	Szeged
Városrész	Alsóváros, Belváros, Felsőváros, Móraváros, Rókus
Földrajzi adatok
Hossza	5,7 km
Elhelyezkedése
Nagykörút Pozíció Szeged térképén
é. sz. 46° 15′ 41″, k. h. 20° 09′ 00″46.261388888889, 20.15

A Nagykörút Szeged egyik legfontosabb útvonala. A Boldogasszony sugárúttól indul, majd Újszegeden a Makai útba torkollik. A Kossuth Lajos sugárút keresztezésétől nyugatra az 5-ös főút, attól keletre a 43-as főút húzódik rajta.

Az 1879-es szegedi nagy árvíz utáni újjáépítés során 700 cm szinten alakították ki, szélességét pedig 38 méterben határozták meg. Részeinek nevét az újjáépítést segítő városokról kapta.

A körút számokban

A körút egyes részeinek hossza (kb.):

• Bécsi körút: 750 m
• Moszkvai körút: 550 m
• Londoni körút: 450 m
• Mars tér (Londoni körút): 230 m
• Párizsi körút: 600 m
• Berlini körút: 260 m
• Brüsszeli körút: 550 m
• Római körút (Bertalan híddal együtt): 1300 m
• Temesvári (1990 előtt: Odesszai) körút: 1200 m

A körút történelme

A szegedi árvíz után sugárutak és körutak rendszerét tervezték meg. A nagyobb útszakaszok azon országok fővárosáról kapták a nevüket 1880-ban, amelyek adományokkal segítették Szeged újjáépítését. (Temesvár akkor Magyarország része volt.)

A nagykörút eredeti részei a következők voltak

• Bécsi körút a Boldogasszony sugárúttól a Szabadkai sugárútig (jelenleg Petőfi Sándor sugárút)
• Berlini körút (1945 óta Moszkvai körút) a Kálvária utcáig
• Londoni körút a Mars térig
• Párizsi körút a Budapesti sugárúttól (jelenleg Kossuth Lajos sugárút) a Csongrádi sugárútig

Két részre bontva a Szűcs utcánál; ettől kezdve jelenleg Berlini körút

• Brüsszeli körút a Vásárhelyi sugárútig (jelenleg József Attila sugárút)
• Római körút a Tiszáig (jelenleg Bertalan híd)
• Temesvári körút Újszegeden