Brüll Alfréd
| Brüll Alfréd | |
 | |
| Született | 1876. december 10. Budapest |
| Elhunyt | 1944 (67-68 évesen) |
| Állampolgársága | magyar |
| Szülei | Brüll Ármin Kohner Auguszta |
| Foglalkozása | sportbíró |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Brüll Alfréd (Budapest, 1876. december 10.[1] – Kecskemét vagy Auschwitz, 1944) nagyiparos, a magyar sport mecénása, számos sportegyesület elnöke vagy tiszteletbeli elnöke.
A holokauszt áldozata lett. Nem tudni bizonyosan, hol halt meg: egyes források szerint Kecskeméten ölték meg, de valószínűbb, hogy Auschwitzban.[2][3][4]
A magyar sportban betöltött szerepe
[szerkesztés]1906-tól a Sport-Világ, 1908-tól a Nemzeti Sport munkatársaként dolgozott. Sportszeretete később a Magyar Testgyakorlók Körébe (MTK) vitte, melynek vezetője lett. 1904-ben a Magyar Atléta Szövetség első alelnöke, két év mulva a Magyar Úszószövetség elnöke lett. 1908-ban a Tornász Szövetség alelnöke. Közben a Magyar Labdarúgó-szövetség megalapozásában is tevékeny részt vett. A futballszövetség 1906-ban tiszteletbeli tagjává, a később megalakuló Magyar Birkózók Szövetsége pedig elnökének választja.
Működésével túlnő a magyar sport határain. A Nemzetközi Amatőr Birkózó Szövetség a párizsi olimpiász alkalmával (1924) elnökévé választja. Nyelvtudása és szónoki képessége kiválóan alkalmassá tették a magyar sport propagálására. Már a háborús években a legjelentősebb magyar sportembernek ismerték. Az úszósport és a birkózás modern szabály- és versenyrendszerének egyik kialakítója. A Testnevelési Tanácsnak, a legfőbb állami testnevelési hatóságnak már 1912. tagja és kinevezését megújítják 1918-ig. Díszelnöke és tiszteletbeli elnöke összesen 26 sport-egyesületnek.
Nagy figyelemmel fordult az új sportágak felé, az első magyar úrvezetők közé tartozik az automobilozás és a jachtversenyzés terén. Sok atlétát támogatott, hogy külföldi versenyükről anyagi okok miatt el ne maradjanak. A legnagyobb támogatást egyesületének, az MTK-nak nyujtotta. Az MTK pálya építésekor 150 000 koronát bocsátott a klub rendelkezésére, amiért részvényeket kapott. Később a részvényeket odaajándékozza magának az MTK-nak
Az MTK elnöke és mecénása
[szerkesztés]1905-től 1940-es feloszlatásáig az MTK elnöke és mecénása. Sportszerető elnökként sokszor saját magánvagyonát áldozta fel a kék-fehér klub sportsikerei érdekében. 1912-ben 155 000 koronával támogatta a Hungária körúti MTK-pálya felújítását. Az ennek fejében kapott részvényeket a klubnak ajándékozta. 35 éves elnöksége alatt a kék- fehérek példátlan 15 bajnoki címet nyertek. A második zsidótörvény hatására Brüll Alfréd, Preiszman Lajos és Fodor Henrik az 1940. június 26-án megtartott klubértekezleten úgy döntöttek, hogy – mivel mást úgysem tehetnek – a csapat érdekében visszavonulnak. A játékosok és más érintettek azonban arra az álláspontra helyezkedtek, hogy elnökük és munkatársaik nélkül nem folytatják tovább. A Hungária FC (1926-tól 1940-ig ezen a néven szerepelt az MTK) kimondta teljes feloszlatását. Svájcba emigrált, majd 1943-ban, az üldöztetések megszüntetéséről kapott hamis értesülés nyomán hazatért Magyarországra, ahol a nyilasok elfogták és meggyilkolták.
Emlékezete
[szerkesztés]2017 júniusában az MTK vezetősége és Budapest VIII. kerületének önkormányzata utcát nevezett el róla a Hidegkuti Nándor Stadion mellett.[5] Botlatókővét 2019 decemberében a VI. kerületi Andrássy út 9. számú ház előtt helyezték el.[6]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Születési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség születési akv. 1780/1876. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. augusztus 6.)
- ↑ Rónai Egon: Brüll Alfréd - Frédi bácsi, az Elnök úr, 2014. február 3. (Hozzáférés: 2014. március 26.)
- ↑ A holokauszt és a magyar labdarúgás. Magyar Labdarúgó Szövetség, 2014. január 27. (Hozzáférés: 2014. március 25.)
- ↑ Holokauszt Emlékközpont. HDKE - Holokauszt Emlékközpont. [2022. augusztus 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. június 30.)
- ↑ MTK: utcát neveztek el Brüll Alfrédról az Új Hidegkuti-stadionnál. Nemzeti Sport. (Hozzáférés: 2017. június 27.) (magyarul)
- ↑ MTK: botlatókövet kapott Brüll Alfréd az Andrássy út 9. előtt. www.nemzetisport.hu (2019. december 10.) (Hozzáférés: 2019. december 11.)
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
- Múlt-kor történelmi portál Archiválva 2020. szeptember 30-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Népszabadság Online
- MTK honlap: Rövid focitörténelem
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 143. o. Online elérés
