Bozóky Géza

Bozóky Géza
Született	1875. július 23. Nagyvárad
Elhunyt	1960. február 24. (84 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Szülei	Bozóky Alajos
Foglalkozása	jogász egyetemi oktató
Iskolái	Budapesti Tudományegyetem (–1899, államtudomány) Budapesti Tudományegyetem (–1901, jogtudomány)
Sírhelye	Farkasréti temető (felszámolták)
Sablon • Wikidata • Segítség

pilismaróti Bozóky Géza (Nagyvárad, 1875. július 23. – Budapest, 1960. február 24.) jogász, egyetemi tanár.

Életpályája

1897–1900 között Bihar vármegye alispáni hivatalának közigazgatási gyakornoka volt. 1899-ben Budapesti Tudományegyetemen államtudományi diplomát szerzett. 1900-ban Párizsban és Londonban állami ösztöndíjjal tanult. 1900-ban közjegyzőjelölt volt. 1900–1910 között az egri érseki joglíceumban a kereskedelmi és váltójog rendes tanára volt. 1901-ben jogtudományi doktori oklevelet szerzett. 1904-ben ügyvédi vizsgát tett. 1907-ben a Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemen a kereskedelmi jogból magántanári képesítést szerzett. 1907–1914 között a Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem magántanára volt. 1910–1912 között a pécsi püspöki jogi líceum rendes tanára volt. 1912–1914 között a pozsonyi jogakadémia oktatója volt. 1914–1921 között a pozsonyi Erzsébet Egyetem, 1921–1923 között a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem, 1923–1944 között a pécsi Erzsébet Tudományegyetem kereskedelmi és váltójogi nyilvános rendes tanára volt. 1918–1919 között a Részvénytársaság című folyóirat társszerkesztője volt. 1920–1921 között Pozsonyban az Állam- és Jogtudományi Kar dékánja volt. 1929-től a Szent István Akadémia tagja volt. 1930–1931 között a pécsi Erzsébet Tudományegyetem rektora, 1934–1935 között az Állam- és Jogtudományi Kar dékánja, majd 1936–1937 között az egyetem dékánhelyettese volt.

Munkássága

Gazdasági joggal, elsősorban magyar és nemzetközi kereskedelmi és váltójoggal foglalkozott. Alapvetően új eredményeket ért el a két világháború között újrainduló magyarországi gazdasági élet új jogszabályainak kidolgozásában. Elemezte az újabb gazdasági társaságok (pl. részvénytársaságok, korlátolt felelősségű társaságok stb.) jogállását, a nemzetközi kereskedelmi bíróságok és a nemzeti jogok viszonyát. Számos nemzetközi jogi konferencián képviselte Magyarországot. Fonots szerepet játszott a Genfi egyezmények és a Hágai egyezmények magyarországi jóváhagyásában.

Munkái a Tiszántúl (1899–1910), a Magyar Jogász Ujság (1905), az Új Idők (1905–1906), a Magyar Kereskedők Lapja (1905–1913), A Jog (1906-tól), a Magyarország (1908–1911), a Budapesti Hírlap (1908–1914), a Magyar Pénzügy (1908–1916), a Kereskedelmi Jog (1908–1934), a Jogtudományi Közlöny (1908–1934), az Alkotmány (1909–1918), az Ügyvédek Lapja (1909–1931), a Budapest (1911–1913), a Magyar Kultúra (1911–1924), a Dunántúl (1911–1938), a Nemzeti Újság (1922–1926), a Pécsi Katolikus Tudósító (1929–1937), a Pécsi Hírek (1932–1933) és a szegedi A Jog c. lapokban jelentek meg (1935-1936).

Családja

Szülei: Bozóky Alajos (1842–1919) jogász, jogtörténész, műfordító és kőröstarjáni Hoványi Mária voltak. Heten voltak testvérek, testvérei közül: Bozóky Dezső (1871–1957) orvos, Bozóky Gyula (1878–1954) honvéd ezredes, illetve Bozóky Ferenc (1886–1961) jogász volt.

Sírja a Farkasréti temetőben volt, melyet felszámoltak.

Művei

• Az új polgári perrendtartás tervezete és a kereskedők. – A részvénytársasági felügyelőbizottság és az állami ellenőrzés (Egri érseki jogakadémia évkönyve, 1902)
• A bizományi ügylet (Nagyvárad, 1905)
• Újabb lépés a váltójog nemzetközi egységesítésére (Jogtudományi Közlöny, 1908)
• A levegő joga (Jogtudományi Közlöny, 1910)
• Az új magyar polgári perjog erkölcsi alapelvei (Katolikus Szemle, 1913)
• A kereskedelmi bíróságok ellenőrző szerepének reformja a részvénytársaságoknál (Budapest, 1914)
• A korlátolt felelősségi társaság. A külföldi és de lege ferenda a magyar jogban (Pozsony, 1914)
• Magyar váltójog különös tekintettel a hágai nemzetközi jogi egyezményre és a külföldi váltójogokra (Tudományos gyűjtemény. 17–18. Budapest, 1926)
• Magyar kereskedelmi jog különös tekintettel a kereskedelmi fejlődésre. I.-II. (egyetemi tankönyv, Budapest, 1928–1929)
• A házasság (Budapest, 1930)
• A gazdasági élet és a jog (Ügyvédek Lapja, 1931)
• A nemzetközi váltótörvény 17-ik cikke. (Jogtudományi Közlöny, 1934)
• Az elfogadási nyilatkozat a genfi nemzetközi egységes váltójog szerint (Polner-emlékkönyv; Szeged, 1935)
• Nemzetközi váltójog. Az idegen és a saját váltóra vonatkozó egységes váltótörvény… különös tekintettel a váltótörvényünkre (Pécs, 1937)
• Kereskedelmi jog és gazdasági élet (Pécs, 1937)
• Élettér és gazdasági jog (Pécs, 1942)
• Gazdasági jogunk fejlődésének újabb irányai (Pécs, 1943)

Források

• Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X  
• Névpont.hu
• Magyar katolikus lexikon

További információk

• Benke József: Az Erzsébet Tudományegyetem rektorai és dékánjai. Pécs, 1998.
• Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Budapest, Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941.
• A m[agyar] kir[ályi] Erzsébet Tudományegyetem és irodalmi munkássága. Az egyetem 25 éves fennállása alkalmából írta, szerkesztette és kiadta: vitéz Szabó Pál. Pécs, 1940.
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
• Keresztény magyar közéleti almanach I–II. [III. köt. Erdély, IV. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Budapest, 1940.
• A magyar feltámadás lexikona. Szerkesztette: Szentmiklóssy Géza. Budapest, Magyar Feltámadás Lexikona, 1930.
• A magyar legújabb kor lexikona. A magyar feltámadás könyve 1919–1930. Szerk. Kerkápoly M. Emil., Európa Nyomda, Budapest, 1930.
• Három évtized története életrajzokban. Szerkesztette: Gellért Imre és Madarász Elemér. Budapest, Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., 1932.
• A magyar társadalom lexikonja. A Magyar Társadalom Lexikona Kiadóvállalat, Budapest, 1930.
• Pécs lexikon  I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. ISBN 978-963-06-7919-0
• Révai új lexikona III. (Bib–Bül). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1998. ISBN 963-901-574-1  
• Új magyar életrajzi lexikon I. (A–Cs). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8  

Előző Weszely Ödön

A Pécsi Tudományegyetem rektora 1930-1931

Következő Entz Béla