Bottay Kálmán
| Bottay Kálmán | |
| Született | 1859. július 10. Nekcse |
| Elhunyt | 1921. június 21. (61 évesen) Budapest |
| Foglalkozása | entomológus |
| Iskolái | Magyar Királyi Mintarajztanoda és Rajztanárképezde (1877–1881) |
| Halál oka | tüdőgyulladás |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Bottay Kálmán Pál (Nekcse, 1859. július 10.[1] – Budapest, 1921. június 21.) rajztanár, természettudós, entomológus, vadász.
Élete
[szerkesztés]Apja Botay Péter a Pejacsevich grófok uradalmi főkertésze, anyja Holnecker Mária volt. 1877–1881 között a Magyar Képzőművészeti Egyetem hallgatója volt.[2]
1876-ban vagy 1877-ben kilépett a II. kerületi állami reáltanodából.[3]
1892-től a komáromi állami polgári leányiskola tanára volt, ahol gazdag természetrajzi gyűjteményt hozott létre.[4] A Komárom vármegyei és városi Muzeum-egyesület természetrajzi gyűjteményének őre lett.[5] Gyűjteményét Herman Ottó több alkalommal is megtekintette. Az emlősöket, madarakat sajátkezűleg tömte ki, a hüllőket preparálta, a rovarokat, lepkéket osztályozta, a növényeket kiszárította. Otthonában is jelentős magángyűjteménye volt. Özvegye azt áruba bocsátotta,[6] de előtte még a több mint 200 kitömött madarat a Kultúrpalota nagytermében Harmos Károly által rendezett kiállításon bemutatták.[7] A világháború vége és a csehszlovák államfordulat utáni időről nem maradtak fenn arra vonatkozó adatok, hogy továbbra is gyűjteményi őr maradt volna.[8] A komáromi Dalegyesület karnagya volt.[9]
Súlyos vesebaja volt, a budapesti új Szent János kórházban megoperálták, de a hosszas fekvéstől tüdőgyulladást kapott és elhunyt.
Felesége ógyallai Gáborjáni Szentmiklóssy Erzsébet volt.[10] Gyermekeik Adalbert István Kálmán (1892),[11] Ilona Erzsébet Margit (1894–1895),[12] Erzsébet (1895),[13] Kálmán (1905–1943), Béla, Zoltán Gábor László (1897)[14] és Irma voltak.[15] Fia Zoltán a komáromi bencés gimnáziumban tanult.
Komárom városa 1881-ben bútorremeket, egy ún. kelengyetartó ládát készíttetett Jókai Mór 40. írói jubileumára, díszpolgárrá választása alkalmából. Az ajándék azonban nem készült el az augusztus 1-jei ünnepségre, ahonnan Jókai távol maradt, s a ládát csak egy évvel később kapta meg. A ládán lévő acélmetszetek közül a komáromi református kollégium képét ő készítette.[16] 1910-ben az énekes madarakról tartott előadást a komáromi bencés gimnáziumban.[17] Hegymeghy Dezső (1874–1949) ornitológus nála tanulta a preparálást.
Művei
[szerkesztés]
- A hamvas varjú kártékonysága. Aquila 17. (1910)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Nekcsei r.k. keresztelési anyakönyv, 129/1859. folyószám. familysearch.org
- ↑ doktori.mke.hu
- ↑ Say Móricz (1877, szerk.): A Budapesti II. Kerületi Állami Reáltanodának huszonegyedik évi jelentése az 1876/7. tanév végén. Budapest, 74.
- ↑ Binder Pál – Csütörtöky József: A természetrajzi gyűjtemény. In: Új mindenes gyűjtemény 5. – A komáromi múzeum száz éve.
- ↑ Mácza Mihály (1987): A jubiláló komáromi múzeum. Irodalmi Szemle 1987, 149.
- ↑ Prágai Magyar Hírlap 1923. január 28.
- ↑ KL 42/72, 3; 42/75, 3; 42/77, 3 (1921. augusztus 18.; augusztus 25.; augusztus 30.)
- ↑ A komáromi múzeum száz éve. Bratislava, 30.
- ↑ KL 42/72, 3 (1921. augusztus 18.)
- ↑ Kempelen Béla: Magyar nemes családok X.
- ↑ familysearch.org
- ↑ familysearch.org
- ↑ familysearch.org
- ↑ familysearch.org
- ↑ Ifj. Bottay Kálmán gyászjelentése; Petrovics József gyászjelentése
- ↑ E. Csorba Csilla (2018, szerk.): „Egy ember, akit még eddig nem ismertünk”. A Petőfi Irodalmi Múzeum Jókai-gyűjteményének katalógusa. Budapest, 81 No. 177; A Jókai-láda. A Hon XX/195, 2 (1882. július 17.) szerint 3 kép alkotója, az utolsóé (városháza) Balkay Adolf
- ↑ Horváth Kristóf (1910): A Pannonhalmi Szent Benedek-rend Komáromi Főgimnáziumának Értesítője az 1909/910. iskolai évről. Komárom, 91; Márkus Gizella 1910: A Komáromi Magy. Kir. Állami Polgári Leányiskola ... Értesítője az 1909/910. iskolai évről. XVIII, Komárom, 7.
Források
[szerkesztés]- Bodó Sándor – Viga Gyula (2002, szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok. Budapest, 120-121.
- Bottay Kálmán emlékezete. Magyar Tanító I/12, 1-2. (1921. július 1.)
- Csütörtöky József: A komáromi Duna Menti Múzeum természettudományi gyűjteményének történeti áttekintése.
- Bende István (2017): A Duna Menti Múzeum természettudományi gyűjteménye különleges élményt nyújt a látogatóknak. Komáromi Lapok XXVI/20 (november 22.) Archiválva 2021. augusztus 16-i dátummal a Wayback Machine-ben
További információk
[szerkesztés]- Alapy Gyula (1921): Bottay Kálmán. Komáromi Lapok XLVII/51, 3-4 (június 25.)