Ugrás a tartalomhoz

Borsányi László

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Borsányi László
Született1944. január 25.[1][2]
Budapest[2]
Elhunyt2014. április 24. (70 évesen)
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • kulturális antropológus
  • etnológus
  • történész
SablonWikidataSegítség

Borsányi László (Budapest, 1944. január 25. – ?, 2014. április 24.) etnológus, történész, egyetemi oktató, indiánkutató.

Élete és munkássága

[szerkesztés]

1969-ben végezte el az ELTE BTK történelem-néprajz szakát. 1982-ben Fulbright-ösztöndíjasként az Új-mexikói Állami Egyetemen kulturális antropológus oklevelet szerzett. 1987-ben az ELTE BTK-n doktorált, a néprajztudomány kandidátusa fokozatot 1996-ban szerezte meg. 1973 és 1978 között a Nemzeti Múzeum muzeológusaként dolgozott, majd 1987-ig a budapesti Corvina Kiadó régi művészeti szerkesztőség felelős szerkesztőjeként tevékenykedett. Az 1982-től 1987-ig az ELTE BTK Folklore Tanszék óraadó tanára, majd 1987 és 1990 között a Kulturális Antropológiai Szakcsoport alapító adjunktusa volt. A Magyar Iparművészeti Főiskola adjunktusa 1983 és 1994 között, illetve a pécsi JPTE Néprajz Tanszékén a kulturális antropológia vezető tanára 1990-től 1994-ig. Ezt követően 1995-ben a Miskolci Egyetemen kapott tanszékvezetői megbízást, de 1998-ban a következő ciklusára már nem választották meg. 1991-ben duluthi Minnesota Egyetemen, 1994-ben az Új-mexikói Állami Egyetemen oktatott vendégprofesszorként.

Az 1970-es évek elején a budapesti Amfora (Amphora) Klub vezetőjeként, illetve kerületi KISZ csoportvezetőként előadásokat tartott a népdal és a politikai tömegdal kapcsolatáról, a modern amerikai népzenéről. Ebben az időszakban többször is fellépett folkzenészként és énekesként. Amerikanistaként elsősorban az Észak-amerikai indián közösségek kultúráját vizsgálta, terepmunkát is végzett körükben. Feldolgozta az Észak-amerikai indiánok között járt kutatók feljegyzéseit, hagyatékait. A Magyar Kulturális Antropológiai Társaság egyik alapítója, 1997-től elnökhelyettese. 1987 és 1997 között a European Review of Native American Studies alapító szerkesztőbizottsági tagja. Szenvedélyesen pipázott, a Magyar Pipaklub Egyesület tagjaként több előadást is tartott a pipázásról.[3]

Ügynökmúltja

[szerkesztés]

2005-ben került nyilvánosságra, hogy 18 éves korában a Belügyminisztérium III/III. Csoportfőnöksége beszervezte, s Fung György fedőnéven jelentéseket írt. Jelentett a Bakonyban indián életmódot élőkről, többek között az ebbe a csoportba tartozó Cseh Tamásról. Tevékenysége később kiterjedt más egyetemista körökre is, művészeti avantgárd kiállításokra, a Szentjóby Tamás vagy Erdély Miklós által rendezett happeningekre.[4] Az AnBlokk folyóirat 2009-ben Egy nevesített ügy című fejezetében részletesen foglalkozott Borsányi ügynök múltjával. A fejezetben több más szerző[5][6] mellett Borsányi László is kifejtette a véleményét.[7]

Főbb művei

[szerkesztés]
  • Bevezetés a szimbólumok antropológiai kutatásába. Jelképek-kommunikáció-társadalmi gyakorlat. Budapest, 1983
  • Karig Sárával közösen (szerk.): Fukar Marok lakomája. Észak-Amerika nyugati partvidékének indián mítoszai és meséi. Budapest, Európa Könyvkiadó, 1983.
  • Utak a gyógyuláshoz. Hagyományos orvoslás a navahó indiánoknál. Világosság, 1987 március, 189-194.
  • A megfigyelés az antropológiai terepmunkában. Ethnographia, 1988. (99. évf.) 1. sz. 53–82.
  • Lorencz Józseffel közösen: Mit ettek a Vadnyugat hősei? Budapest, 1988, Ezerjó.
  • A sziú naptánc: identitásválság vagy identitástudat? Budapest, 1990, Etnológiai Tanulmányok.
  • Az „indiánkérdés" kialakulása az Amerikai Egyesült Államokban és szerepe az antropológiai gondolkodás változásában. Kandidátusi értekezés. Budapest, 1995.
  • Hontalanok a hazájukban. Az első amerikaiak történelme. Budapest, 2001, Helikon Kiadó.

Források

[szerkesztés]
  • Anderle Ádám: Spanyol mozaik. Tanulmányok a hispanista kutatások történetéből (Pécs, 2016), Kronosz Kiadó, 28.p.
  • Borsányi László: Émikus perspektívából. AnBlokk 2009/3., 64–67.
  • Horváth Kata: A Borsányi név: A politikai és a tudományos megfigyelés határai. AnBlokk 2009/3., 30–38.
  • Kovai Cecília: A kém, a gyarmatosító és az ügynök: Egy nyugati tudomány kelet-európai lefordítása. AnBlokk 2009/3., 57–63.
  • Kovai Melinda: Az „Indiánok” fedőnevű ügy. AnBlokk 2009/3., 40–52.
  • R. Nagy József: KVAT 25 – Tények Könyve – Tények és emlékek a Miskolci Egyetemen 25 éve oktató Kulturális és Vizuális Antropológiai Tanszékről, A Kulturális és Vizuális Antropológiai Intézet Kiadványai (magyar nyelven). Miskolc: Kulturális és Vizuális Antropológiai Tanszék (2018). ISBN ISBN 978-963-358-171-1
  • Révai Új Lexikona 3. Bil-Bül. Szekszárd, 1998, Tarsoly Kiadó.
  • Szőnyei Tamás: Nyilvántartottak. Titkos szolgák a magyar rock körül 1960-1990. Budapest, 2005, Magyar Narancs – Tihany-Rév Kiadó.

További információk

[szerkesztés]
  • Besze Imre: Amphora Klub. Magyar Ifjúság, 1972/30., 13.
  • Besze Imre: Folk-klub. Amfora. Budapesti KISZ élet, 1973. július 1., 44-45.
  • Gárdonyi Tamás: A hét embere – Borsányi László. Dunántúli Napló, 1983. augusztus 8., 5.
  • Mai program. Veszprémi Napló, 1974. február 17., 8.
  • Továbbképzés. Kisalföld, 1974. március 19., 8.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. https://opac-nevter.pim.hu/results/-/results/e4bcaf60-3c71-4cc5-9cab-76ee8fccfb68/solr#/displayResult
  2. a b https://www.szaktars.hu/tarsoly/view/kollega-tarsoly-istvan-szerk-revai-uj-lexikona-iii-bib-bul-1998/?pg=389&layout=s&query=bors%C3%A1nyi
  3. pipaklub.hu. (Hozzáférés: 2024. szeptember 21.)
  4. Szőnyei Tamás. Nyilvántartottak. Titkos szolgák a magyar rock körül 1960-1990.. Magyar Narancs – Tihany-Rév Kiadó [2005] 
  5. Kovai Cecília (2009. 3). „A kém, a gyarmatosító és az ügynök: Egy nyugati tudomány kelet-európai lefordítása”. AnBlokk, 57–63. o. 
  6. Horváth Kata (2009. 3). „A Borsányi név: A politikai és a tudományos megfigyelés határai”. AnBlokk, 30–38. o. 
  7. Borsányi László (2009. 3). „Émikus perspektívából”. AnBlokk, 64–67. o.