Borosnyay Kamilla
| Borosnyay Kamilla | |
| Született | 1856. november 16.[1] Kézdivásárhely[2] |
| Elhunyt | 1916. augusztus 9. (59 évesen)[3] Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Herman Ottó |
| Foglalkozása | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Borosnyay Kamilla (Kézdivásárhely, 1856. november 16. – Budapest, 1916. augusztus 9.) magyar írónő, Herman Ottó természettudós felesége.
Élete
[szerkesztés]
Borosnyay Kamilla a nagyborosnyói Borosnyay család kézdivásárhelyi ágában született 1856-ban, egyenes ágú leszármazottja a feldobolyi származású Borosnyay Lukács János (1694–1760) erdélyi református püspöknek.[4]
Herman Ottó egyik barátjának a nővére volt. A neves, nála húsz esztendővel idősebb természettudóssal 1883 körül[5] Kolozsvárott[4] ismerkedett meg. Időközben „háziipari munkatanítónői” oklevelet szerzett, és még házassága előtt Budapestre költözött a Kazinczy utca 3. számba. Itt valóban fogadott tanítványokat.[5] 1884-ben Herman Ottóval közösen látogatta meg Torinóban az agg Kossuth Lajost.[5]
1885-ben Nagy Ignác református lelkész előtt[5] az avasi református templomban esküdtek meg.[6] Felesége nagy segítsége volt rosszul halló férjének, mindenhová elkísérte, és segített feljegyezni a fontosnak tartott dolgokat. Vele húzódott vissza a házasságkötéskor vásárolt lillafüredi nyaralóba, az úgynevezett Pele-lakba.
Gyermekük a házasságból nem született.[4]
Herman Ottó 1914 végén hunyt el, utolsó éveiben már felesége ápolta. Férje halála után Borosnyay Kamilla is betegeskedni kezdett, Pósa Lajos költő özvegyéhez költözött, aki ápolta őt.[5] Alig 2 évvel élte túl férjét: 1916-ban halt meg 59 éves korában a budapesti József körút 71. számú házban.[5]
Művei
[szerkesztés]Napilapok, folyóiratok közölték népszerű tárcáit, regényeit. Állandó munkatársa volt Az Én Újságomnak, kedves, friss meséi, versei ott és a Filléres Könyvtárban jelentek meg. Csőri és Móri, Seregély kisasszony kedvelt alakjai a magyar gyermekirodalomnak.[7]
Emlékezete
[szerkesztés]- 2014-ben a kézdivásárhelyi 2-es számú gyermekotthon az ő nevét vette fel (Borosnyay Kamilla Gyermekotthon, Kézdivásárhely, Bethlen Gábor utca 25.)[8]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2022. augusztus 31.)
- ↑ a b https://siculia.gitbook.io/szekelyfold-hires-emberei/borosnyay_kamilla
- ↑ https://hamor.blog.hu/2022/08/08/hogyan_keszitett_a_tudos_feleseg_magyarnak_valo_igazi_alfoldi_porkoltet
- ↑ a b c Háromszéki nagyasszonyok
- ↑ a b c d e f Hámor blog
- ↑ Allodiatoris 1975
- ↑ Uj Idők lexikona 3108. o., (XIII. kötet, Budapest, 1939)
- ↑ Borosnyay Kamilla nevét veszi fel a gyermekotthon (Kézdivásárhely honlapja, 2014. november 4.)
Források
[szerkesztés]- ↑ Uj Idők lexikona: : Uj Idők lexikona I–XXIV. (szerk.) Dr. Balla Antal – Dr. Benedek László – Dr. Bacsó Jenő – Dr. Angeli Ottó. Budapest: Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt. 1936–1942. , (3108. o.)
- ↑ Allodiatoris 1975: : Allodiatoris Irma, (szerk.) Veres László (1975). „A természettudós Herman Ottó” (PDF). A Herman Ottó Múzeum évkönyve 1975 (13–14), 7–13. o, Kiadó: Herman Ottó Múzeum. ISSN 0544-1225. (Hozzáférés: 2014. január 30.)
- ↑ Háromszéki nagyasszonyok: : Háromszéki nagyasszonyok: Herman Ottóné Borosnyay Kamilla, (3szek.ro)
- ↑ Székelyföld híres emberei: : Székelyföld híres emberei – Borosnyay Kamilla (siculia.gitbook.io)
- ↑ Hámor blog: : Hogyan készített a tudós feleség magyarnak való, igazi alföldi pörköltet? – A 106 éve elhunyt Herman Ottónéra emlékezünk Archiválva 2022. augusztus 31-i dátummal a Wayback Machine-ben, (hamor.blog.hu)
További információk
[szerkesztés]- Mlakár Zsófia: Női identitás és írás összefüggései Herman Ottóné Borosnyay Kamilla feljegyzéseiben, In: (szerk.) Török Zsuzsa: Nőszerzők a 19. században: lehetőségek és korlátok, Budapest, 2019, (Reciti Konferenciakötetek 4.)