Boros Béni

Boros Béni
Vasárnapi Ujság 1896. 346. l.
Született	1839. április 7. Arad
Elhunyt	1896. április 15. (57 évesen) Arad
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	gépészmérnök, vasúti igazgató, országgyűlési képviselő, pártelnök
Tisztsége	magyarországi parlamenti képviselő (1884–1896) magyarországi parlamenti képviselő (1892–1896)
A Wikimédia Commons tartalmaz Boros Béni témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Zelenei Boros Béni, Boross (Arad, 1839. április 7. – Arad, 1896. április 15.) mérnök, vasúti igazgató és országgyűlési képviselő, pártelnök.

Élete

Iskoláit szülővárosában, Bécsben és Prágában végezte. Gazdászati, gépészeti, mechanikai, technológiai és mérnöki tanulmányai után 1860-ban Pécskára ment a kincstárhoz. 1861-ben Arad város tiszt. mérnöke; 1862-ben Csongrád vármegye főmérnöke; 1862-64-ben az alföldi-fiumei vasútvonalnál, az érmelléki hajózó- és öntöző csatornánál. 1865-ben az erdélyi vasútnál volt alkalmazva. 1866-ban állami szolgálatba lépett, melyet 1870-ben elhagyott és az arad-temesvári vasút I. oszt. főmérnöke lett. 1871-ben az erdélyi vasút, 1872-ben a magyar keleti vasút főmérnöke lett. 1875-ben megalakulván az arad-kőrös-völgyi vasút-társulat, annak igazgató tanácsába beválasztatott, tervét is ő készítette és keresztülvitelét ő eszközölte. Az 1887-ben tartott milánói vasúti kongresszuson mint egyik alelnök szerepelt és a szeptember 21-iki ülésen előadást is tartott. Az országgyűlésbe 1884-ben a mezőkövesdi, 1887-ben a borosjenői kerület választotta meg a Nemzeti Párt programjával, majd 1892-ben szabadelvűként: haláláig képviselő volt.

Munkái

• Az Arad-Körösvölgyi vasut tervezete. Arad, 1875.
• Az arad-körösvölgyi vasut ismertetése. Bpest, 1879.
• Vasutaink csoportosítása és a vasuti tarifák. Arad, 1880.

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.  
• Petőfi Irodalmi Múzeum

További információk

• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Budapest, Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
• Három évtized története életrajzokban. Szerk. Gellért Imre és Madarász Elemér. Budapest, Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., [1932].
• Új Országgyűlési Almanach 1887-1892. Szerk. Sturm Albert. Budapest, Ifjabb Nagel Ottó, 1888.
• Toth, Adalbert: Parteien und Reichtagswahlen in Ungarn 1848-1892. München, R. Oldenburg Verlag, 1973.
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Budapest, Magyar Könyvklub.