Ugrás a tartalomhoz

Bordás tányércsiga

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bordás tányércsiga
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Puhatestűek (Mollusca)
Osztály: Csigák (Gastropoda)
Öregrend: Hygrophila
Család: Planorbidae
Nem: Gyraulus
Tudományos név
Gyraulus crista
(Linnaeus, 1758)
Elterjedés
A bordás tányércsiga Európában
A bordás tányércsiga Európában
Hivatkozások
Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Bordás tányércsiga témájú médiaállományokat és Bordás tányércsiga témájú kategóriát.

A bordás tányércsiga[1] (Gyraulus crista) Európában és Észak-Amerikában honos édesvízi csigafaj.

Megjelenése

[szerkesztés]

A csiga háza 0,7-1,1 mm magas és 2-3 mm széles. Három lapos kanyarulatból áll, amelyek felül domborúak, alul laposak vagy homorúak; a legtöbb csigától eltérően a belső kanyarulatok nem feljebb, hanem lejjebb helyezkednek el. Sárgásbarna héja nagyon vékony és áttetsző. Felszíne lehet sima vagy finoman vonalazott, rendszeres közönként nagyobb keresztbordák húzódhatnak rajta. A szájadék majdnem kerek.

Az állat barnás- vagy vörösesszürke, elülső rész feketés, sok fekete ponttal. Tapogatói hosszúak és hengeresek, szemei feketék.

Elterjedése és életmódja

[szerkesztés]

Európában és Észak-Amerikában honos. Svájcban 1400 méteres magasságig figyelték meg.

Sűrű növényzetű, sekély állóvizekben, tavacskákban, csatornákban, tavak parti vizeiben él. Gyakran a vízinövények levelein látható. Elviseli a lágy vizet és viszonylag tág határokon belül tolerálja a víz kémhatását (pH 5,7-9,6). Képes túlélni a tavacskák kiszáradását. Algákkal és növényi törmelékkel táplálkozik. Kis mérete folytán a vízimadarak nem csak a rájuk tapadt petéit hanem magát a csigát is átvihetik egyik tóból a másikba. Az áttelelő csigák tavasszal 1,5 mm-es kocsonyás tokban lerakják petéiket, majd elpusztulnak. A tok 3-6 0,5 mm-es petét tartalmaz, amelyekből 10-12 nap múlva kel ki az új nemzedék.

Magyarországon nem védett.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  1. Domokos Tamás, Pelbárt Jenő: A magyarországi recens puhatestűek (Mollusca) magyar köznyelvi elnevezései Archiválva 2013. október 19-i dátummal a Wayback Machine-ben (2011) Malakológiai Tájékoztató, 25–39, 2011.