Boophis tasymena
Boophis tasymena | ||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett | ||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||
Boophis tasymena Vences & Glaw, 2002 | ||||||||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Boophis tasymena témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Boophis tasymena témájú kategóriát. |
A Boophis tasymena a kétéltűek (Amphibia) osztályába, a békák (Anura) rendjébe és az aranybékafélék (Mantellidae) családjába tartozó faj.
Nevének eredete
[szerkesztés]Nevét a malgas tasy (mintázat, folt) és a mena (vörös) szavakból alkották, amellyel jellegzetes vörös színű pigmentációjára utaltak.
Előfordulása
[szerkesztés]Madagaszkár endemikus faja. A sziget keleti oldalán, Mananara és az Andohahela Nemzeti Park között 300 – 900 m-es tengerszint feletti magasságban honos.
Megjelenése
[szerkesztés]Kis méretű békafaj. A hímek hossza 21–23 mm, a nőstényeké 32 mm. Háta zöld színű, sima, időnként halványsárga laterális sávokkal, hátán számos, egyenlően eloszló apró vörös pettyekkel. Íriszének külső része türkizszínű. Ujjai hegye zöld, ujjak között némi úszóhártya található.
Hozzá hasonló faj a Boophis erythrodactylus, melynek ujjhegye vörös színű.
Természetvédelmi helyzete
[szerkesztés]Elterjedési területe jelentős méretű, számos védett területen megtalálható, de élőhelyének elvesztése fenyegeti az erdőirtás, a túllegeltetés, a lakott területek növekedése következtében.
Források
[szerkesztés]- Vences & Glaw, 2002 : Two new treefrogs of the Boophis rappiodes group from eastern Madagascar (Amphibia Mantellidae). Tropical Zoology, 15. kötet, 141-163. old. (eredeti publikáció[halott link]).
- A Boophis tasymena az Amphibiaweb oldalon
- Amphibian Species of the World 6.0
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2020. február 20.)