Bolza-kastély

Bolza-kastély
A kastély a hídról nézve
Ország	Magyarország
Település	Szarvas
Alapterület	1000 m²
Épült	1810-es évek
Stílus	klasszicizmus
Család	Bolza, Batthyány
Cím	5540 Szarvas, Szabadság út 2.
Elhelyezkedése
Bolza-kastély Pozíció Szarvas térképén
é. sz. 46° 51′ 52″, k. h. 20° 32′ 26″46.864536, 20.540675
A Wikimédia Commons tartalmaz Bolza-kastély témájú médiaállományokat.

A Bolza-kastély Szarvason a Szabadság út 2. szám alatt, a Holt-Körös bal partján található. Az 1810-es években épült klasszicista épület a 20. század közepe óta állami tulajdonban van, parkja megyei jelentőségű természetvédelmi terület.

Története

A kastélyt az olasz származású, Bécsben testőrködő Bolza József (1780-1862) építtette 1810 körül klasszicista stílusban, miután feleségül vette Batthyány Annát.

Az épület földszintes, sávos homlokzatú, az épület homlokzatán a Bolza-Batthyány-címer található.

A kastély belső alapterülete 1000 m². Az épület belsejében ma is eredeti ajtók láthatóak. Az udvar felőli ellipszis alakú teremben márványkandalló áll. Az épület belső kialakítása ma is változatlan, felfedezhető benne az egykori grófi pompa.

Az épületet a 19. század közepén alakították át, és bővítették néhány további lakó- és fogadószobával, valamint házi kápolnával. A keleti és nyugati főbejárat előtt ekkor létesítették a két oszlopcsarnokot.

A kastély nyugati homlokzata előtt Romulus és Remust szoptató anyafarkas szobrát Bolza Pál (1861-1947) állíttatta 1911-ben, ezzel utalva a Bolza család olasz eredetére. A kastély közelében Ceres istennő szobra látható, amely eredetileg az 1891-ben fúrt első szarvasi artézi kutat díszítette.

Az épület 1949 óta műemlék, állami tulajdonban van, parkja megyei jelentőségű természetvédelmi terület. A kastély parkjában jelenleg is kb. 50 fajta fa és cserje található. Ezek Ázsiából, Afrikából, Amerikából és Európából származnak. A park egyik legszebb fája a Ginkgo biloba, amit sokan páfrányfenyőként ismernek. A park talán legöregebb élő fája a mintegy 150 éves vadgesztenye vagy más néven bokrétafa.

A kastély hosszú időn át az Öntözési Kutató Intézet, majd 2009. január 1-je óta a Szent István Egyetem Békés megyei karait irányító központ székhelyéül szolgált. Az egyetemi központ azonban megszűnt. A kastély nagy része kihasználatlanul áll. A város vezetői attól félnek, hogy állaga romlani fog. A város polgármestere kérelemmel fordult a Magyar Államkincstárhoz. Kérte, hogy az állami tulajdonú kastélyt adják a városnak. Amennyiben az átadást engedélyezik, akkor az épületet idegenforgalmi célokra, pl. képtárként szeretnék hasznosítani.

Források

• Dr. Czellár Katalin - Dr. Somorjai Ferenc: Magyarország (Medicina Könyvkiadó Rt. 1996)
• Tóth Pál - Czeglédi Zsolt: Magyarország gyöngyszemei (Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft.)
• Kóczy Kálmánné: Barangolások Békés megyében (Békés Megyei Humán Fejlesztési és Információs Központ)
• Tóth Pál - Czeglédi Zsolt: Csodálatos Magyarország (Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft.)
• Békés megye kézikönyve (Ceba Kiadó 1999)
• Békés megye képes krónikája (Békés Megye Közgyűlésének Millenniumi Emlékbizottsága 2001)
• Új magyar életrajzi lexikon ( Magyar Könyvklub, 2001)
• Garami László - Garami Lászlóné: Védett természeti értékeink útikalauza (Mezőgazda Kiadó)
• Magyarország Kisrégiói - Békés megye Körös-Szög (Ceba Kiadó)
• Békés Megyei Hírlap: Mi lesz veled, Bolza-kastély? (2012.03.31.)