Ugrás a tartalomhoz

Bokor Katalin

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bokor Katalin
Élete
Született1935. március 10. (89 éves)
Bukarest
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)vers

Bokor Katalin (Bukarest, 1935. március 10.– ?) magyar költő, író, újságíró, szerkesztő.

Életútja

[szerkesztés]

Marosvásárhelyen kezdte, majd Bukarestben fejezte be középiskolai tanulmányait, ahol az Idegen Nyelvek Intézetében oroszromán szakot végzett. 1952-től több ifjúsági lapnál újságíróként működött, 1967-től a Jóbarát rovatvezetője és a Nagyapó mesefája-kötetek munkatársa. A Vitorla-ének című antológiában két verssel szerepelt. A rendszerváltás után a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen működött, s tevékenyen részt vett a romániai magyar nyelvű oktatás újjászervezésében, módszertani megjobbításában.[1]

Kötetei

[szerkesztés]
  • Az avasi betyár (ifjúsági kisregény, 1970)
  • Ikebana (karcolatok, 1972)
  • Napratörő (versek, 1975)
  • Örömmadár (karcolatok, 1977)
  • Hősök nyomában (kisregény, ill. Hadai Klára, 1980)
  • Tűzpiros szavak. Gyermekvers antológia; összeáll., sajtó alá rend. Bokor Katalin; Creanga, Bukarest, 1982
  • Hit, remény, szeretet (versek, válogatás, 1990; bővített kiadásai: 1993, 2002, 2006)

Műfordítások

[szerkesztés]
  • Ion Cringuleanu: Szüleink, a kommunisták (Parinii notri – comunitii); ford. Bokor Katalin; Creanga, Bukarest, 1981 (Ábécé)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Bokor Katalin: Alternatív irodalmi verseny Szovátán. = Brassói Lapok, (Brassó), 2000. április 14. (Udvardy Frigyes adatbankja nyomán.)

Források

[szerkesztés]