Boháček Ottokár
Boháček Ottokár | |
Született | 1870. január 16. Sedlec |
Elhunyt | 1937. október 1. (67 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | gépészmérnök |
Iskolái | Cseh Műszaki Egyetem (–1893) |
Sírhelye | Óbudai temető (20-1-61/62) |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Boháček Ottokár (Bohacsek Ottokár) (Sedlec, 1870. január 16. – Budapest, 1937. október 1.) cseh gépészmérnök, a magyar gépgyártás kiváló képviselője. Fia Bohácek Pál gépészmérnök.
Életpályája
[szerkesztés]Szülei: Bohácek Pál és Smolik Anna voltak.[1] A prágai Műszaki Főiskola elvégzése után a bécsi Vulkán Gépgyárban dolgozott tervezőmérnökként 1893–1894 között. 1894-ben jött Magyarországra. 1894–1908 között Budapesten a Vulcan Gépgyár tulajdonába került Gutjahr és Müller malomipari gépgyár műszaki fejlesztési mérnöke és szerkesztő mérnöke volt. 1908–1912 között a gyárban a a tervezőiroda vezetője és az üzem főmérnöke volt. 1912–1929 között a vállalat műszaki igazgatója és vezetője volt. 1918–1929 között a Magyar Vasművek és Gépgyárak Országos Egyesülete Szerszámgépipari Szakosztályának elnöke volt. 1929–1934 között a Vulcan Gépgyár bécsi gyárának műszaki igazgatója volt. 42 évig dolgozott a Vulkán Gépgyár Rt.-nél.
Főbb alkotásai a portálmaró, az Erzsébet-híd vasszerkezetének a megmunkálására szükséges gépek. Kb. 250-féle szerszámgép került ki a Vulkán gyárból, köztük az 1924–1925-ben osztrák és szovjet közreműködéssel gyártott egyetemes szerszámgép. Nevéhez fűződik a Bohacek-féle kerítésfonatgép és az elektromágneses tengelykapcsoló.
Sírja az Óbudai temetőben található (20-1-61/62).
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Névpont.hu
További információk
[szerkesztés]- Boháček Pál: Boháček Ottokár (Műszaki Nagyjaink, I. Budapest, 1967)
- Révai új lexikona III. (Bib–Bül). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1998. ISBN 963-901-574-1
- Új magyar életrajzi lexikon I. (A–Cs). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8