Ugrás a tartalomhoz

Bogucsani

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bogucsani (Богучаны)
Bogucsani címere
Bogucsani címere
Közigazgatás
Ország Oroszország
Föderációs alanyKrasznojarszki határterület
JárásBogucsani
Irányítószám663430
Körzethívószám39162
Népesség
Teljes népesség11 232 fő (2010)
Földrajzi adatok
IdőzónaUTC+7
Elhelyezkedése
Bogucsani (Oroszország)
Bogucsani
Bogucsani
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 58° 22′ 43″, k. h. 97° 26′ 08″58.378611°N 97.435556°EKoordináták: é. sz. 58° 22′ 43″, k. h. 97° 26′ 08″58.378611°N 97.435556°E
Bogucsani (Krasznojarszki határterület)
Bogucsani
Bogucsani
Pozíció a Krasznojarszki határterület térképén
Bogucsani weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bogucsani témájú médiaállományokat.

Bogucsani (oroszul: Богучаны) falu Oroszország ázsiai részén, a Krasznojarszki határterületen, a Bogucsani járás székhelye.

Népessége: 11 232 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[1]

Elhelyezkedése

[szerkesztés]

Krasznojarszktól 571 km-re északra, az Angara alsó folyásának bal partján helyezkedik el, a torkolattól 320 km-re. Környékét sűrű tajga borítja. A legközelebbi vasútállomás Karabula (46 km), a legközelebbi város Kanszk, mellyel az Aban járási székhelyen át vezető országút köti össze.

A faluról nevezték el – és kezdetben oda tervezték – a folyón feljebb, Kogyinszknál épült Bogucsani vízerőművet.

Története

[szerkesztés]

A 17. század elején a területet evenkik és más tunguz népcsoportok lakták. A Bogucsani elnevezés az evenki bukacsan szóból származik, jelentése: 'dombok, halmok [közötti folyó]'; rokonértelmű szava a bugacs, jelentése: 'rossz, mocsaras hely'.

Írott forrás szerint a falu alapítási évének 1642 számít, bár ilyen nevű kis település már 1630-tól létezett. 1791-ben elkészült az első kőtemplom. 1864-ben a falunak 29 udvara és 193 lakosa volt. 1885-ben voloszty (kisebb közigazgatási egység) székhelye, 1927-ben járási székhely lett. 1933-ban erdőgazdasági szövetkezete alakult, áramfejlesztő telepét 1935-ben helyeztek üzembe. 1939-ben átadták a járási kórház első épületét, ugyanakkor fejezte be tanulmányait a helyi középiskola első végzős osztálya. A világháború utáni években a fakitermelés a gazdaság vezető ágazata lett. Az angarai fenyő híresen jó minőségű, exportra is szállítanak belőle.

Az 1970-es évek végén elkezdődött az Angarán létesítendő nagy vízerőmű tervezése, majd építése. Akkorra már megépült az Alsó-Angara vidékét a transzszibériai vasútvonallal összekötő szárnyvonal: a Nyizsnyaja Pojma település Resoti nevű állomásáról kiinduló vasútvonal végpontja Tajozsnij falu Karabula nevű állomása, Bogucsanitól 45 km-re.[2] A vasútvonal az Alsó-Angara folyamatban lévő iparosítását szolgálja.

Változások a 21. században

[szerkesztés]

Az Alsó-Angara körzetében jelentős ipari fejlesztések kezdődtek.

Bogucsánitól 20 km-re nyugatra 2011. november 10-én avatták fel az Angarán épült 1608 m hosszú, kétszer egysávos közúti hidat, mely idővel vasúti híddá is bővíthető. Jelenleg azonban (2019) a túlsó oldalon még közút sincs tovább, a jobb parti Angarszkij falunál az út véget ér.[3][4] Szintén Bogucsani közelében vezet át a folyó felett a Kujumba (Evenkiföld)–Tajset 700 km hosszú kőolajvezeték.

A közeli Tajozsnij falu mellett nagy kapacitású aluminiumgyár épült, melynek első egysége 2016-ban kezdett termelni (a második egység építését hosszabb időre leállították).[5]

2016-ban helyezték üzembe a Kraszleszinveszt cég korszerű fafeldolgozó telepét, később ugyanott épült a fahulladékot hasznosító fapellet (bio fűtőanyag) üzem is. A cég a folyó jobb partján a fakitermeléshez több nagy erdőterületet bérel, a feldolgozás a bal parton létesített üzemekben, Bogucsanitól 16 km-re történik.[6]

Az iparvállalatok lakásépítéssel, szociális-, sport- és oktatási intézmények támogatásával is hozzárulnak a járási székhely gondjainak enyhítéséhez. A falu elhanyagolt repülőtere csak kisebb gépek és helikopterek fogadására képes, de így is jelentős szerepe van az ellátásban.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. A 2010. évi népszámlálás adatai. Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. augusztus 2.)
  2. Transsib.ru
  3. Мост через Ангару Archiválva 2019. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben (My.krskstate.ru, 2016-11-03.Hozzáférés: 2019-07-25)
  4. [1] Archiválva 2019. augusztus 2-i dátummal a Wayback Machine-ben (Transneft.ru, hozzáférés: 2019-07-28)
  5. O zavogye Archiválva 2019. július 4-i dátummal a Wayback Machine-ben (Boaz-zavod.ru, hozzáférés: 2019-07-23)
  6. «Краслесинвест» развивается Archiválva 2018. szeptember 13-i dátummal a Wayback Machine-ben (LesPromInform.ru, 2018 4. sz. Hozzáférés: 2019-07-22)

Források

[szerkesztés]