Bogdán László (politikus)

Bogdán László
Született	1974. június 3. Pécs
Elhunyt	2020. július 14. (46 évesen) Cserdi
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	politikus polgárjogi aktivista romajogvédő aktivista
Tisztsége	magyarországi polgármester (2006–2020, Cserdi)
Kitüntetései	Trefort Ágoston-díj (2016) Magyar Jótékonysági Díj (2020)
Halál oka	öngyilkosság
Sablon • Wikidata • Segítség

Bogdán László (Pécs, 1974. június 3. – Cserdi, 2020. július 14.) cigány családból származó politikus, több cikluson át Cserdi polgármestere, cigány polgárjogi aktivista.

Élete

Gyermekkorában költöztek családjával Cserdibe. Szegény cigány családban nőtt fel, apja bányászként dolgozott. 1988-ban végezte el a Bükkösdi általános iskolát, de anyagi okokból nem tanulhatott tovább. Önképzéssel fejlesztette tudását.

1992-től a Nokia egyik beszállítójánál, a finn tulajdonban lévő Elcoteq Magyarországnál kezdett dolgozni, ahol fokozatosan ismerték fel ösztönös vezetői képességeit, így végigjárta a hierarchia összes lépcsőfokát, 2010-ben már mint termelési vezető vált meg munkahelyétől.

Bogdán amatőr művészként is kipróbálta magát: a falu holokauszt-emlékművéhez készített gravírozásos technikához illeszkedő vegyes technikával nagy méretű többalakos absztrakt alkotást.

2020. július 13-án eltűnt, holttestét 2020. július 14-én reggel az önkormányzat egyik (jelenleg feldolgozóüzemként működő, korábbi polgármesteri hivatal) épületében találták meg.

Polgármesterként

2002-ben függetlenként Cserdi alpolgármestere, majd 2006-tól haláláig a falu polgármestere volt.

Cserdiben a gyakorlatban valósította meg fejlesztési elképzeléseit. Oktatást indított a családoknak háztáji gazdaság üzemeltetéséhez szükséges szakismeretek megszerzésére. A falu tulajdonában lévő földeken mezőgazdasági termelésbe kezdtek, hagymát, krumplit termesztenek, állattartással foglalkoznak, fóliasátort építettek. A megtermelt feleslegből szegény családokat támogatnak országszerte, Pécsett, de még Budapesten is.

Polgármesterként támogatta a közmunka intézményét, és falujában kertészeti közmunka-lehetőséget biztosított. Közösen hozták rendbe a falu házait.

Tevékenységének következtében a korábban az egyik legrosszabb bűnügyi statisztikájú faluban mára a munkanélküliség szinte teljes felszámolásával párhuzamosan, csaknem teljesen megszűnt a bűnözés is.

A 2010-es választások idején 50 milliós lopási üggyel gyanúsították, de ennek ellenére 71%-kal választották meg a csaknem 370 lelkes településen.

A 2014-es választásoknál tévedésből a cserdi önkormányzatot hozták összefüggésbe a valójában Csertőn elkövetett szoborfeldarabolási üggyel.

Politikusként

Kezdetektől ellentétbe került a hivatalos, politikai pártokhoz kötődő cigány szervezetekkel, de neheztelésüket váltotta ki azoknak a nézeteinek a nyilvános hangoztatásával is, mely szerint ezek a „díszcigány” szervezetek elherdálják a cigányoknak szánt állami támogatásokat, feleslegesek, sőt kártékonyak, s ezért fel kell számolni őket.

Viszonya a hivatalos, pártokhoz kötődő szervezetekkel egyre inkább romlott, a szabadszájúságig szókimondó polgármester vitathatatlan eredményei ellenére (esetleg éppen ezért) sokak haragját váltotta ki a cigány vezetők és a szélsőjobboldali sajtó részéről is. Ugyanakkor a cigányok egyre nagyobb része gondolta úgy, hogy Bogdán módszerei a célravezetőek a cigányság felzárkóztatásához, felemelkedéséhez.

Sikerei ellenére vitatták, és támadták öngondoskodásra alapozott támogatási elképzeléseit is. Véleménye szerint sikereinek titka a jelenlét, a személyes részvétel a közösség munkájában és a problémák szépítgetés nélküli kimondása. Különösen nagy figyelmet fordított az iskoláztatásra, a tehetséggondozásra, a cigány kisebbség többséggel kialakított kölcsönös tiszteleten alapuló kapcsolatára.

Köcsögmentesítési program

2013 májusában országos vitát váltott ki a sokak szerint brutális bűnmegelőzési programja, amelynek keretében cigány gyerekeket illetve szüleiket vitte sokkoló börtönlátogatásra fiatalkorúak és felnőttkorú elítéltek börtönébe.

A program célja az volt, hogy a börtönviszonyokkal szembesülés elrettentő hatást váltson ki a fiatalokban és a szüleikben. A figyelemfelhívó címválasztás is tudatos volt; Bogdán szerint a börtönön belüli erőszak általános, megfogalmazásában az a köcsög „akit a börtönben akaratán kívül lerendeznek”, ez ellen pedig a leghatékonyabb védekezés, ha nem kerül börtönbe az ember.

Őcsényi menekültügy

2017 őszén Őcsényben a Migration Aid nyaraltatni kívánt volna néhány oltalmazott státusszal rendelkező menekültet. Miután a falugyűlésen megjelent körülbelül 80-100 fő nagy része a menekültek nyaraltatása ellen foglalt állást, Bogdán a Hír TV Szabadfogás című műsorában azt nyilatkozta, hogy Cserdiben szívesen látnák az Őcsényben nemkívánatos menekült családokat, büszkék lennének arra, ha náluk pihennének néhány napot.

A műsorvezető (Pörzse Sándor) azon kérdésére, hogy mit szólnak ehhez a cserdiek, Bogdán azt válaszolta: „ők velem együtt 800 éve migránsok ebben az országban”.

Bogdán Lászlót állítása szerint pár nappal a kijelentése után egy fórum végén leköpték, távozásakor pedig hátulról megrugdosták, illetve később el akarták gázolni egy gyalogátkelőn. Bogdán állítását a Roma Parlament cáfolta.

Díjak, elismerések

• Az év hőse (2009) – Reader's Digest
• Év embere Baranyában (2013)
• Magyar Civil Becsületrend (2015)
• Trefort Ágoston-díj (2016)
• Magyar Tehetség Nagykövete (2015–)
• Raoul Wallenberg-díj (2020)
• Magyar Jótékonysági Díj (2020)

Források

• Önéletrajza a Roma Konferencia honlapján
• Nagy Éva: Bogdán Lászlót, Cserdi polgármesterét választották az „év emberének”, Budapest Beacon, 2013. december 26.

További információk

• Ungár Tamás: Öngyilkos lett Bogdán László – Népszava, 2020. július 14.