Bodor Miklós (kémikus)

Bodor Miklós (Nicholas Bodor)
Született	1939. február 1. (85 éves) Szatmárnémeti
Állampolgársága	román
Foglalkozása	kémikus egyetemi oktató farmakológus
Iskolái	Bolyai Tudományegyetem
MTA
Sablon • Wikidata • Segítség

Bodor Miklós (Szatmárnémeti, 1939. február 1. –) erdélyi származású amerikai kémikus, gyógyszertervező, egyetemi tanár, az MTA külső tagja.

Életpályája

Szülővárosában járt iskolába. Rendkívüli tehetsége folytán már 15 éves korában érettségizett, és felvették a Bolyai Tudományegyetem kémia szakára. 1950-ben szerves kémiából diplomázott. 1965-ben doktorált. 1969-ig a kolozsvári Gyógyszerészeti Kutatóintézetben volt csoportvezető, amikor ösztöndíjat kapott a Texas Egyetem (Austin, Amerikai Egyesült Államok). Innen egy év után hazatért Kolozsvárra, majd második ösztöndíja elnyerése után már nem tért vissza Romániába. 1972-ben a Kansasi Egyetemre került, és egy kutatóintézetben főkutatóként dolgozott. 1979-ben meghívták a gainesville-i Floridai Egyetemre tanszékvezető professzornak az orvosi kémia szakra. 1983-ban Graduate Research professzor lett. 1986-tól ügyvivő igazgatója lett az általa alapított Gyógyszerfejlesztési és Tervezési Intézetben. Több mint ötvenen doktoráltak vezetésével. Posztdoktori munkatársainak száma meghaladja a százat, köztük 26 magyar.

1999 novemberétől, miután az egyetem határozatlan idejű szabadságra engedte, elvállalta a Miamiban székelő IVAX vállalat tudományos alelnöki, majd vezető tudományos igazgatói beosztását, Elfogadta az IVAX tulajdonában lévő budapesti székhelyű Gyógyszerkutató Intézet ügyvezető igazgatói állását is. 2005 végén visszatért a Floridai Egyetemre. Nyugdíjazása után emeritus professzori címet kapott. 2006-ban megalapította a Bodor Laboratoriest a Florida állambeli Miamiban, ahol fiával és lányával együtt dolgozik.

Munkássága

Fő kutatási területe a biztonságos terápiás indexű új gyógyszerek tervezése, az új kémiai szállító rendszerek tervezése, a számítógépes gyógyszertervezés, a gyógyszertranszport és metabolizmus, továbbá az elméleti és mechanikus szerves kémia. Tudományos dolgozatainak száma meghaladja az ötszázat, 250-nél több szabadalma van. Számos nemzetközi tudományos folyóirat szerkesztőbizottsági tagja. Több szakkönyv szerzője. Vendégprofesszor volt Egyiptomban (1984) és Japánban (1995). Amerikában használt neve: Nicholas Bodor.

Könyvei

• N. Bodor, P. Buchwald: Retrometabolic Drug Design and Targeting, John Wiley & Sons, Inc. 2012

Díjak, elismerések

• „Florida 1984. évi Tudósa”
• AAPS (Amerikai Gyógyszertudósok Társasága) első Gyógyszerkémiai Tudományos Díja (1988)
• APhA Orvosi és Gyógyszerkémiai Díja (1989)
• Nagai Foundation nemzetközi díj (1994-ben elsőként)
• Amerikai Kémiai Társaság (ACS) Leo Friend Díja (1996-ban elsőként)
• Floridai Egyetem Professorial Excellence Díja (1996)
• Volwiler Tudományos Díj (1997, ACCP – Amerikai Gyógyszerészeti Egyetemek Kollégiuma)
• Floridai Egyetem Gyógyszerészeti Karának első V. Ravi Chandran professzori cím (2000)
• „Distinguished Pharmaceutical Scientist” (Kiváló Gyógyszerész Tudós) ((AAPS – 2007)
• A Magyar Érdemrend parancsnoki keresztje (2011)
• Amerikai Kémiai Társaság Orvosi Kémia „Hall of Fame” (Hírességek Csarnoka) tagja (2012)

Tisztelgő tanulmányok, könyvek

• Alexandru Balaban: Nicholas Bodor: A Chemist from Transylvania in the American Chemical Society’s Hall of Fame, (Nicholas Bodor: egy erdélyi kémikus az Amerikai Kémiai Társaságban), Revista de Chimie, 67, 9 (2016) 1655-1657.
• Kiss Sándor: Szatmárnémetitől a világhírig, EuroPrint, Szatmárnémeti, 2011

Források

• KÜLHONI MAGYAR TUDÓSPORTRÉK: Bodor Miklós, MTA-hírlevél, VIII. évfolyam 12. szám 2018. december 15. Online hozzáférés
• Kiss Sándor, Szatmárnémetitől a világhírig. Bodor Miklós kémikus és gyógyszertervező életpályája, 2011.

További információk

• Interjú Nicholas Bodorral. YouTube