Blaha Sándor
| Blaha Sándor | |
| Született | 1874. szeptember 25. Budapest |
| Elhunyt | 1948. június 9. (73 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Szülei | Blaha Lujza |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | államtitkár |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Blaha Sándor, születési nevén: Reindl Sándor Károly Benedek Rezső (Budapest, 1874. szeptember 25. – Budapest, Józsefváros, 1948. június 9.)[1] belügyminisztériumi államtitkár, szolgabíró, Blaha Lujza fia.
Élete
[szerkesztés]Blaha Lujza színésznő házasságon kívüli gyermekeként született. 1874. szeptember 30-án keresztelték a Pest-belvárosi római katolikus főplébánián. A születési anyakönyvi bejegyzésében az "Észrevételek" rovatban Máday Sándor országgyűlési képviselő, köz- és váltóügyved neve szerepel, aki természetes atyaként jelent meg és íratta be nevét, ezt utólag kihúzták.[2] Más források szerint Soldos Sándor az édesapja.[3] Blaha Sándor Budapesten járt gimnáziumban és egyetemre. 1897-től Zala vármegyénél működött, majd 1903-ban a belügyminisztériumhoz került. Előbb a vármegyei osztályon volt előadó, majd főnök. 1900. március 16-án kötött házasságot Budapesten Paál Margit Annával, Paál Viktor és Dobosfi Mária lányával, esküvői tanúja Splényi Ödön rendőrtanácsos, édesanyja harmadik férje volt.[4] Családnevét 1910-ben "Blaha"-ra változtatta,[5] 1925-ben elvált feleségétől.[6] 1925. július 4-én Budapesten, a Józsefvárosban kötötte második házasságát a nála öt évvel fiatalabb Orosz Mária Magdolna Henrika Lenkével, Orosz Pál és Szkenderovits Mária lányával.[7] 1922-ben a törvénykészítő osztály élére nevezték ki, egyúttal a közösségi osztályt is vezette. A Brüsszelben és Párizsban megrendezett nemzetközi közigazgatási kongresszusok során a magyar csoport vezetője volt. A Magyarország és Románia között a trianoni békeszerződés által elszakított területek vagyoni ügyek rendezésére vonatkozó egység végrehajtásánál választott bíróként működött közre. A párizsi tárgyalás folyamán a román választott bíróval kötött egyezsége nyomán körülbelül 3000 hold földet és 240 000 dollárt kapott a magyar állam kárpótlás címén. Az első világháborúban egészen huszárszázadosi fokozatig léptették elő. Számos kitüntetésben részesült. Második felesége, Orosz Mária 1945. november 6-án elhunyt,[8] lányuk, Blaha Margit még 1944. november 8-án öngyilkosságot követett el.[9] Blaha Sándor 1948. június 9-én délelőtt negyed 12 órakor hunyt el Gutenberg téri lakásában. A Fiumei úti Sírkertben nyugszik (18-3/0/0/1).[10]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. VIII. ker állami halotti akv. 1163/1948. folyószáma alatt.
- ↑ A Pest-belvárosi főplébánia keresztelési anyakönyve, 1874. év, 320. folyószám.
- ↑ Geni. [2014. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. október 7.)
- ↑ A házasságkötés bejegyezve a Bp. II. kerületi polgári házassági anyakönyvben 191/1900. folyószám alatt.
- ↑ 149427/1910 B.M. Sz.
- ↑ Budapesti kir. törvényszék 1. P.36437/1925. sz. ítélete.
- ↑ A házasságkötés bejegyezve a Bp. VIII. ker. állami házassági akv. 709/1925. folyószáma alatt.
- ↑ Bp. VIII. ker. állami halotti akv. 6246/1945. folyószám
- ↑ Bp. VIII. ker. állami halotti akv. 2697/1944. folyószám
- ↑ A temető nyilvántartása szerint.
Források
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Keresztény magyar közéleti almanach I-II. [3. köt. Erdély. 4. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Bp., 1940.