Black Cube
Black Cube | |
Típus | üzleti vállalkozás |
Alapítva | 2010 |
Székhely | |
Alapító |
|
Alkalmazottak száma | 120 |
A Black Cube weboldala | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Black Cube egy 2010-es alapítású[1] izraeli, nagy-britanniai és franciaországi székhelyű magán-hírszerzőcég.[2] Az elsősorban az izraeli titkosszolgálatok veteránjai köréből toborzó cég célja összetett jogi és üzleti ügyekkel kapcsolatos információgyűjtés és ügykezelés. A cég fő erősségei között megnevezi, hogy nemzetközi kapcsolathálóval rendelkező csapata sokféle regionális ismerettel rendelkezik, illetve tevékenysége során modern technológiai eszközöket és rendszereket alkalmaz.[3]
Módszereik törvényessége,[4][5] illetve tevékenységük politikai következményei[6] miatt olykor kritika éri a céget, melyet neveztek az „üzleti világ Moszad-jaként” is.[7]
Tevékenysége
[szerkesztés]Nevezetes nemzetközi ügyei
[szerkesztés]A cég egyik fontos tevékenysége, hogy összetett, gyakran nemzetközi peres ügyekben felhasználható bizonyítékokat és tanúkat gyűjt a megbízóinak. Eszközei a nyilvános adatbázisokban való keresés mellett a személyes kapcsolat kialakításával történő információszerzés, azonban a cég állítása szerint az érintett országok törvényeit ezen módszerek alkalmazása közben mindig betartják,[3] tevékenységük pedig nem politikailag motivált.[8][9]
A Black Cube 2011-től kezdve nyújtott hírszerző szolgáltatásokat Vincent Tchenguiz iráni-brit üzletembernek a brit Csalásellenes Hivatallal szembeni peres ügyeiben, miután az izlandi Kaupthing bank bedőlése után őrizetbe vették.[10][11] A cég a banki csőddel kapcsolatba hozható hálózatokat kutatta.[12] Az ügyben felkutatott tanúk segítségével 2013-ban elérték, hogy a bíróság jogellenesnek nyilvánítsa a letartóztatást.[13] A hivatalnak végül meg kellett követnie Tchenguizet, és több mint 3 millió font kártérítést kellett fizetnie neki.[14] 2013-ban a Black Cube Nagy-Britanniában perbe fogta Tchenguizt a fizetés elmulasztása és szerződésszegés miatt. Ezt követően Tchenguiz is pert indított Izraelben, mert szerinte a cég számlákat hamisított. Az ügyet végül peren kívüli egyezség zárta le, melynek részletei nem ismertek.[15]
2014-ben Nochi Danker izraeli üzletember vette igénybe a cég szolgáltatásait, hogy akadályozza meg, hogy a IDB Holding Corp. Ltd. Motti Ben Moshe üzletember birtokába jusson.[10] A nyomozásban feltárták, hogy a Ben Moshe tulajdonában álló ExtraEnergy ellen Németországban ekkor eljárás volt folyamatban.[16] Emellett tanúval tudták igazolni, hogy pénzmosással és adócsalással is vádolható.[17]
Az észak-izraeli Kfar Gildai kibuc a Caeserstone céggel szembeni, egy kőbányával kapcsolatos peres ügyei támogatására kérte fel a Balck Cube-ot. A hírszerzőcég embere kerékpártúra közben elegyedett szóba a Caeserstone mérnökével, és a beszélgetést rögzítette. A mérnöktől szerzett információk ellentmondtak a Caeserstone cég által a perben képviselt állásponttal.[13] A hosszú peres eljárás végén a Caesarstone-t több, mint 50 millió sékel kártérítés kifizetésére kötelezték.[18]
2015-ben a TMT szállítmányozócég tulajdonosa, Nobu Su tajvani üzletember peres ügyében egy fellebbezésnél segédkeztek.[19] A perben a brit bíróság azt mondta ki korábban, hogy Su személyesen felelős 37,9 millió dollár értékű károkozásért.[20] A Black Cube felderítő tevékenysége nyomán Su jogi képviselete bebizonyította, hogy a kár kb. 20%-a az addigra megszűnt Slagen Shipping céget érintette, mely viszont megszűnése miatt nem indíthatott keresetet. Ezzel jelentősen mérsékelték a károkozás összértékét, és lehetőség nyílt a fellebbezésre.[21]
A Black Cube közreműködésével 2016-ban fény derült rá, hogy az AmTrust és az olasz Antonio Somma üzletember közötti 2 milliárd euróról szóló büntetőügyek során megvesztegetés és korrupció történt.[22] Somma a hírszerzőcég fedett ügynökének magánbeszélgetés során elárulta, hogy személyesen hatással van a választottbíróság összetételére, továbbá 10%-ot ígért a főbírónak a perben neki ítélt összegből.[23][24] Az eset nyilvánosságra kerülése után a bírót menesztették, a peres felek egymással pedig jóval alacsonyabb, 60 millió eurós kártalanításban egyeztek meg.[25]
Szintén 2016-ban kérte fel a céget Rami Levy, a Rami Levy Chain Stores Hashikma Marketing izraeli kiskereskedelmi üzlethálózat tulajdonosa,[26] hogy vizsgálódjanak versenytársa, a Victory marketingtevékenysége után. Fényt derítettek rá, hogy a Victory negatív kampányt folytatott, mellyel Levy-nak kárt okozott. A szerzett információkra alapozva Levy pert indított.[27]
Vitatott tevékenysége
[szerkesztés]2016-ban Romániában őrizetbe vették a Black Cube két munkatársát kémkedés, adathalászat és kiberbűnözés miatt. A vád szerint a Román Korrupcióellenes Ügyészség vezetője, Laura Codruța Kövesi, és az ő környezetében levők voltak a tevékenységük célpontjai. A két hírszerzőt végül kémkedésért elítélték,[28][29] de a Black Cube elérte, hogy hazamehessenek Izraelbe. Az eljárás során a Black Cube végig azt hangsúlyozta, hogy a román törvények szerint jártak el, tehát munkatársai elleni vád alaptalan; emellett említést tettek egy, a román felsővezetéssel kötött szerződésről, mely szerint eljártak. Efféle szerződés létét a román kormány és a rendőrség is tagadta.[30]
Egy 2017 novemberében, a The New Yorkerben megjelent cikk alapján nyilvánosságra került,[31] hogy Harvey Weinstein, a zaklatással vádolt amerikai filmproducer a Black Cube ügynökeit bérelte fel az őt vádolókkal, és egyes újságírókkal kapcsolatos információgyűjtésre. A hírszerzőcég munkatársai fedett akciók során nyertek személyes, olykor szexuális előélettel kapcsolatos információt több tucat célpontról.[32] A New York Times és a The New Yorker munkatársaival kapcsolatos információgyűjtés célja az volt, hogy Weinstein zaklatási ügyeivel kapcsolatos, az újságírók által gyűjtött további részletek ne kerüljenek nyilvánosságra.[33]
Magyarországgal kapcsolatos tevékenysége
[szerkesztés]2018 áprilisában fény derült rá, hogy egy izraeli magán-hírszerző cég által gyűjtött adatokon alapult[34] a Fidesz bizonyos Magyarországon működő civil szervezetekkel kapcsolatos bírálata,[35] mely a 2018-as országgyűlési választásokon fontos szerepet kapott. A cég által gyűjtött információkat Bayer Zsolt egy, a Magyar Idők hírportálon megjelent cikke közölte, melyben egy beépített oknyomozó újságírójának információira hivatkozott.[36] A fedett akciók többek között a Migration Aid International céget érintették. A Migration Aid egészen 2021 őszéig azt nyilatkozta, hogy az esetet követően az Alkotmányvédelmi Hivatalhoz fordult, hiszen idegen titkosszolgálati akciót sejtettek az ügy mögött,[34] azonban a sorozatos NER-médiatámadások eredményeképp 2021 októberében nyilvánosságra hozták,[37] hogy már az első megkeresés után felvették a kapcsolatot az AH-val és az egész folyamat az ő közreműködésükkel zajlott le;[38] a visszatekintés során felmerült, hogy nem kizárható, hogy a magyar kormányhoz közeli személyek bízták meg a Black Cube-ot, egy külföldi titkosszolgálatot azzal, hogy próbáljanak kompromittáló, a választási kampányban felhasználható adatokat gyűjteni magyar állampolgárokról, ami a magyar törvények szerint bűncselekmény.[37]
2018 júliusában a Politico hírportálon tettek közzé egy írást, melyben megnevezik a Black Cube-ot, mint ezen tevékenység végrehajtóját. A cég úgy nyilatkozott ezzel kapcsolatban, hogy a tevékenységük politikamentes volt, csupán Soros György és egy meg nem nevezett ellenlábasa közti peres ügy tisztázása volt a cél.[8] Álláspontjuk szerint a Fidesz csak kihasználta a nekik kedvező alkalmat, amikor az általuk szerzett adatokat felhasználta.[9][39] A Black Cube soha nem erősítette meg, és nem is tagadta a cég munkájával kapcsolatos spekulaciókat, kizárólag azt hangsúlyozta, hogy üzleti motiváció állt a munkájuk hátterében. Black Cube hírszerzése során nem csak Magyarországgal kapcsolatos információkat gyűjtött, hanem Soros György ukrajnai és amerikai pénzügyi kapcsolatairól is.[40]
Vezetősége
[szerkesztés]A szervezet irányítási feladatait a tanácsadó testületi tagok látják el, a testület tagjai pedig többek között:[41]
- Meir Dagan, a Moszad volt elnöke, a testület elnöke 2010–2012 között, halála után tiszteletbeli elnök;
- Efraim Halevy, a Moszad volt elnöke, és a volt vezetője az izraeli Nemzetbiztonsági Tanácsnak;
- Yohanan Danino, az izraeli rendőrség korábbi parancsnoka;
- Giora Eiland, az izraeli Nemzetbiztonsági Tanács egykori vezetője, és az IDF műveleti részlegének egykori vezetője;
- Asher Tishler, egyetemi tanár, és az IDF tanácsadója;
- Mati Leshem, nyugalmazott dandártábornok;
- Paul Reyniers, pénzügyi szakértő, a Price Waterhouse volt partnere;
- Itiel Maayan, a Microsoft ügyfélszolgálati vezetőségének tagja;
- Golan Malka, a NICE Systems korábbi marketing és üzletfejlesztési alelnöke.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Sadeh, Shuki. „Don’t Cry for Me Israeli Company May Help Argentina to Escape Huge Hedge Fund Debts”, Haaretz, 2014. augusztus 8. (Hozzáférés: 2018. július 11.) (angol nyelvű)
- ↑ Contact Us | Black Cube. www.blackcube.com. [2018. november 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. július 11.)
- ↑ a b Black Cube | Creative Intelligence | BlackCube. www.blackcube.com. [2018. július 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. július 11.)
- ↑ Marica, Irina. „Israeli citizen gets probation after pleading guilty in espionage case in Romania”, Romania Insider, 2017. január 26.. [2018. július 12-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2018. július 12.) (angol nyelvű)
- ↑ „Israeli convicted for targeting Romania’s anti-corruption chief”. [2018. június 29-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2018. július 12.) (angol nyelvű)
- ↑ „Report: Israeli firm Black Cube meddled in Hungary's elections”, Ynetnews, 2018. július 7.. [2018. július 12-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2018. július 12.) (angol nyelvű)
- ↑ „Inside Black Cube - The "Mossad" of the Business World - Forbes Israel”, Forbes Israel, 2018. június 9.. [2018. február 13-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2018. július 12.) (angol nyelvű)
- ↑ a b „Israeli intelligence firm targeted NGOs during Hungary’s election campaign”, POLITICO, 2018. július 6. (Hozzáférés: 2018. július 11.) (angol nyelvű)
- ↑ a b erdelyip. „Elismerte a Black Cube, hogy ők kémkedtek a magyar civilek után - 444”, 444. [2018. július 11-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2018. július 11.)
- ↑ a b Efrat Peretz, "Investigating thee investigators" Archiválva 2015. június 26-i dátummal a Wayback Machine-ben. "Globes" 3 February 2014
- ↑ Business Desk "Robert and Vincent Tchenguiz arrested in Iceland probe" "BBC" 10 March 2011
- ↑ Liz Bolshaw, "A new breed of commercial intelligence company" "The Financial Times" 26 March 2015
- ↑ a b „Inside Black Cube - The "Mossad" of the Business World - Forbes Israel”, Forbes Israel, 2017. november 13.. [2018. február 13-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2018. július 11.) (angol nyelvű)
- ↑ The Serious Fraud Office and Vincent Tchenguiz announce settlement of civil claims. Serious Fraud Office , 2014. július 25. (Hozzáférés: 2016. szeptember 22.)
- ↑ Bowers, Simon: Vincent Tchenguiz settles Black Cube legal dispute (angol nyelven). the Guardian, 2013. április 22. (Hozzáférés: 2018. augusztus 18.)
- ↑ Efrat Peretz, "Dankner: German regulator probing Ben-Moshe" Archiválva 2015. június 26-i dátummal a Wayback Machine-ben. "Globes" 30 January 2014
- ↑ Efrat Peretz, "Dankner accuses Ben-Moshe of money laundering" Archiválva 2015. június 26-i dátummal a Wayback Machine-ben. "Globes" 13 March 2014
- ↑ CaesarStone to pay Kfar Giladi NIS 50m compensation - Globes English (angol nyelven). Globes . (Hozzáférés: 2018. február 8.)
- ↑ Unknown Author, "Nobu Su Fights Back Against Lakatamia" "ACN Newswire" 9 January 2015
- ↑ Unknown Author, "Gone to the dogs?" "Tradewinds" 7 November 2014
- ↑ Japan Corporate News, "Headway for Nobu Su" "Nasdaq" 14 April 2015
- ↑ Erik Larson, Sergio Di Pasquale. „When Doing Business in Italy Means a Box of Bullets in the Mail”, bloomberg.com, 2016. április 14. (angol nyelvű)
- ↑ Corriere della Sera, "Il lodo da 2 miliardi in Tribunale Corruzione o calunnia per l’arbitro" 14 April 2016
- ↑ B1, "Black Cube dezvăluie cel mai mare caz de corupție judiciară din Italia" Archiválva 2018. július 12-i dátummal a Wayback Machine-ben 16 April 2016
- ↑ „Pace milionaria, salvo il broker Antonio Somma - Transazione tra AmTrust e l'assicuratore stabiese con un giro di affari all'estero”, Il Corrierino. [2018. május 16-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2018. július 12.) (olasz nyelvű)
- ↑ Who is Rami Levy and why investors love him. Jewish Business News . [2018. július 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. július 12.)
- ↑ Rami Levy allegedly targeted by rival chain in negative media campaign - Business. haaretz.com . [2017. november 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. július 12.)
- ↑ Marica, Irina. „Israeli citizen gets probation after pleading guilty in espionage case in Romania”, Romania Insider, 2017. január 26.. [2018. július 12-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2018. augusztus 18.) (angol nyelvű)
- ↑ „Israeli convicted for targeting Romania’s anti-corruption chief” (Hozzáférés: 2018. augusztus 18.) (angol nyelvű) [halott link]
- ↑ „Israeli arrested in Romania for spying on government agency”, Ynetnews, 2016. szeptember 4.. [2018. június 29-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2018. augusztus 18.) (angol nyelvű)
- ↑ Ronan Farrow. „Harvey Weinstein’s Army of Spies”, The New Yorker, 2017. november 6. (Hozzáférés: 2018. augusztus 18.) (angol nyelvű)
- ↑ „Harvey Weinstein Hired ex-Mossad Agents to Track Women Accusing Him of Sexual Assault”, Haaretz, 2017. november 7. (Hozzáférés: 2018. augusztus 18.) (angol nyelvű)
- ↑ „Report Details Weinstein’s Covert Attempt to Halt Publication of Accusations” (Hozzáférés: 2018. augusztus 18.)
- ↑ a b András, Dezső. „Izraeli magán-hírszerzőcég dolgozhatott rá Orbánék ellenségeire”, 2018. április 5. (Hozzáférés: 2018. július 12.)
- ↑ „Pénzügyi érdekek a humanizmus mögött | Magyar Idők”, Magyar Idők. [2018. július 12-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2018. július 12.)
- ↑ „Pénzügyi érdekek a humanizmus mögött”, Magyar Idők. [2018. július 12-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2018. augusztus 17.)
- ↑ a b Nemzetbiztonsági kockázat a Migration Aid?. Migration Aid Hungary, 2021. október 21. [2021. október 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. október 26.)
- ↑ Egy kémjátszma kronológiája. Migration Aid Hungary, 2018. április 1. [2021. október 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. október 26.)
- ↑ András, Dezső. „A kormányzat berkeiben kell keresni a Black Cube megbízóit”, 2018. július 12. (Hozzáférés: 2018. július 12.)
- ↑ „Soros may have used NGO to further business interests”, Ynetnews, 2018. október 7.. [2018. július 26-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2018. július 26.) (angol nyelvű)
- ↑ Advisory Board | Black Cube (angol nyelven). www.blackcube.com. [2023. március 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. augusztus 14.)
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Black Cube című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]- Black Cube | Creative Intelligence | BlackCube. www.blackcube.com. [2018. július 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. július 11.)