Ugrás a tartalomhoz

Bisztray Gyula

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bisztray Gyula
SzületettBisztray Gyula
1903. január 18.
Fogaras
Elhunyt1978. január 3. (74 évesen)
Budapest, magyar
Állampolgárságamagyar[1]
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásairodalomtörténész
könyvtáros
egyetemi tanár
IskoláiELTE
SírhelyeFarkasréti temető (30/3-1-37/38)[2][3]
SablonWikidataSegítség

Bisztray Gyula (Fogaras, 1903. január 18.Budapest, 1978. január 6.) magyar irodalomtörténész, könyvtáros, egyetemi tanár.

Élete

[szerkesztés]

Enyeden kezdte tanulmányait, ahol Áprily Lajos tanította irodalomra. Később a budapesti egyetemen szerzett bölcsészdoktori oklevelet. Dolgozott a Nemzeti Újságnál, 1926-ban az Országos Könyvforgalmi és Bibliográfiai Központnál, majd 1927–1934 között az Egyetemi Könyvtárnál. Ekkoriban számos kritikát, esszét és tanulmányt írt. 1928–1929 között állami ösztöndíjjal tanult a párizsi École des Bibliothecaires-ben. 1936-tól a Magyar Szemle helyettes szerkesztője, majd 1937-től a Magyar Szemle Társaság főtitkára volt. Eközben 1945-ig a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban dolgozott. Az 1940-es években tanárként is dolgozott, majd 1950-től a Magyar Tudományos Akadémia munkatársa lett. Király Istvánnal együtt elkészítették Mikszáth Kálmán összes műveinek kritikai kiadását, és Bisztray számos névtelenül megjelent írásról megállapította Mikszáth szerzőségét. Elhunyt 1978. január 6-án, örök nyugalomra helyezték 1978. január 18-án a Farkasréti temetőben.

Művei

[szerkesztés]
  • Gyulai Pál kritikai dolgozatainak újabb gyűjteménye 1850–1904, sajtó alá rendezte B. Gy., Magyar Tudományos Akadémia kiadása, Budapest, 1927[4]
  • Nagyenyedi Helikon. Tanulmány, Nagyenyed, 1933[4]
  • A mai magyar irodalom. Tanulmány, Mai Magyarságunk Életrajza, 1939[4]
  • Az erdélyi tudományos élet és egyetemi gondolat. Tanulmány, Erdély Magyar Egyeteme, 1941[4]
  • Színházi esték 1930–1940. Tanulmányok, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest, 1942[4]
  • Két ország ölelkezése 1791–1867. Bevezető tanulmány, In: Erdély Öröksége, X. kötet, Franklin-Társulat, 1942[4]
  • A magyar próza könyve I–II., Magyar Szemle Társaság (I. kötet) és Magyar Tudományos Akadémia (II. kötet), Budapest, 1942–1948, antológia, Kerecsényi Dezsővel társszerkesztésben (a művet eredetileg 3 kötetesre tervezték)[4]
  • Szenteleky Kornél irodalmi levelei 1927–1933, sajtó alá rendezte és bevezetéssel ellátta B. Gy. és Csuka Zoltán, Szenteleky Társaság, Zombor–Budapest, 1943[4]
  • Éltem én is Árkádiában. Versek, Láthatár, Budapest, 1943[4]
  • Színházi esték, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest, 1942
  • Az ősi föld. Novellák, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest, 1943[4]
  • Író és nemzet. Tanulmányok, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest, 1943
  • Jókedvű magyar irodalom, Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1968
  • Jókedvű magyar tudósok, Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1972
  • Mikszáth néprajza, Salgótarján, 1972
  • Könyvek között egy életen át, Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1976

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2017. március 27.)
  2. https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
  3. https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
  4. a b c d e f g h i j Bisztray Gyula : Író és nemzet, előzéklap hátsó oldalán lévő könyvjegyzékről

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
Fájl:Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Bisztray Gyula témában.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]