Birtalan József
| Birtalan József | |
| Született | 1927. november 10. Szilágybagos |
| Elhunyt | 2017. szeptember 20. (89 évesen) Tiszaújváros |
| Állampolgársága | |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | Birtalan Judit |
| Foglalkozása | |
| Iskolái | Gheorghe Dima Zeneakadémia (–1956) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Birtalan József (Szilágybagos, 1927. november 10. – Tiszaújváros, 2017. szeptember 20.[1]) romániai magyar zeneszerző, karmester.
Életútja, munkássága
[szerkesztés]1956-ban végzett a kolozsvári Zeneművészeti Főiskola zenetanári és nagybőgő szakán. 1954–57-ben a kolozsvári Állami Magyar Opera, később a Filharmónia zenekarának tagja volt. 1958–69-ben a marosvásárhelyi Állami Népi Együttes gyermekcsoportjának karmestere és művészeti vezetőjeként, 1979-től a Maros Művészegyüttes karmestereként tevékenykedett.
A marosvásárhelyi Pedagógiai Főiskola karvezetőképző szakának tanáraként a legnépszerűbb és legismertebb karnagyok egész sorát indította útnak. Zeneszerzőként a kommunista diktatúra időszakában is egyházi kórusműveket komponált. A Debreceni Református Kollégium Kántusának felkérésére írt Tíz népdalzsoltár 1989. november 5-én hangzott el először a debreceni Nagytemplomban a Templom és iskola című kompozíció; az ősbemutatón a zeneszerző még Bagosi József álnéven szerepelt. 1990 elejétől a vallási kórusművei is szélesebb körben váltak népszerűvé. Az 1989-es rendszerváltás után alakította meg a Marosvásárhelyi Vártemplom Cantemus leánykarát.
Molnár H. Lajos így emlékezik róla: „Az első összpróbákon tudtam meg, ki a gyerekegyüttes igazi vezetője, ki az, aki okosan tartja kezében az egészet: Birtalan József zeneszerző és karmester, akit csak Jóska bácsinak lehetett szólítani. Nem azért, mert ő másként nem is engedte volna, de annyira a második vagy első atyjává vált a kicsi együttesben énekelő, táncoló és zenélő kétszáznál több gyereknek, hogy ő kezdettől fogva mindmáig az egyetlen és oszthatatlan és összehasonlíthatatlan Jóska bácsink lett és maradt. (Ha az utóbbi években, ebben a szétszórtságban nagy ritkán és véletlenül összefutok egy hajdani gyerekegyüttes-taggal, szinte kisimulnak arcunkon a ráncok Jóska bácsi felemlegetésekor.) Egyedül ő tudta előcsalni abból a kórusból azokat a gyönyörű pianissimókat, amiknek hallatán az ember önkéntelen visszatartotta a lélegzetét.” (Volt egyszer egy udvar)
2000 őszén családegyesítés miatt a magyarországi Tiszaújvárosba települt át feleségével, ott folytatta zeneszerzői munkásságát.
Főbb művei (válogatás)
[szerkesztés]- Két út van előttem [Nyomtatott kotta] : népdalfeldolgozások vegyeskarra (Marosvásárhely, 1970)
- Három nyárádmenti népdal [Nyomtatott kotta] : vegyeskarra (Tirgu-Mures, 1972)
- Akkor szép a sűrű erdő [Nyomtatott kotta] : 10 népdal férfikarra. (Tirgu-Mures, 1973)
- Elment az én rózsám [Nyomtatott kotta] : Csángó népdalok = Dusu-mi-s-a dorul (1977)
- Lakodalmas énekek (1982)
- 3. zsoltár : Reggeli imádság : vegyeskarra (Budapest, 1993)
- Tarisznyában a tenger Birtalan Ferenc ; szerk. Dornbach Mária ; ill. Mészáros Márta ; elektronikus szerk. Szabolcsi József (2005)[2]
- Halottak napja, élők napja Birtalan Ferenc ; szerk. Fucskó Miklós ; elektronikus szerk. Szabolcsi József (2005)[3]
- Összevesztem a tulipánnal Birtalan Ferenc ; szerk. Fucskó Miklós ; ill. Horváth Magdolna ; elektronikus szerk. Szabolcsi József (2005)[4]
Irodalom
[szerkesztés]- Benkő András: Birtalan József. (Művelődés, 1972. június);
- Simon Dezső: Párbeszéd az alkotóval. Utunk, 1973/18.
- Bartis Ferenc: Fellendülő kórusmozgalmunk : beszélgetés Birtalan Józseffel. Új Élet, 1977/1.
- Kovács András: Birtalan József laudációja. Művelődés, 1998. január 22.
- Tötös Árpád Zoltán: Birtalan József. Szilágyság : Szilágy megyei közéleti, közművelődési hetilap, 2008. szeptember 26.
Díjak, elismerések
[szerkesztés]- 1976-ban a Romániai Zeneszerző Szövetség Kórusalkotási-díjjal jutalmazta zeneszerzői tevékenységéért.
- 1997-ben az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Rónai Antal-díjjal tüntette ki zenepedagógiai munkásságáért.
- 2008-ban megkapta a szilágysomlyói Báthory István Alapítvány Szilágysági Magyarok díját.
- 2009-ben Reményik Sándor-díjjal tüntette ki a kolozsvári Reményik Sándor Művész-Stúdió Alapítvány a budapesti Deák Téri Evangélikus Gimnáziumban.
Források
[szerkesztés]- ↑ Népújság Archiválva 2017. szeptember 22-i dátummal a Wayback Machine-ben, Gyászjelentés, 2017. szeptember 22.
- ↑ MEK, Birtalan Ferenc, Tarisznyában a tenger
- ↑ MEK, Birtalan Ferenc, Halottak napja
- ↑ MEK, Birtalan Ferenc, Összevesztem a tulipánnal
- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés I. (A–F). Főszerk. Balogh Edgár. Bukarest: Kriterion. 1981.
- Szilágysági magyarok, szerk. Hajdu Attila, Szilágysomlyó, hepeARThupa Kiadó, 2012.
További információk
[szerkesztés]- Tófalvi Zoltán: Szivárvány havasán
- Kovács András: Birtalan József laudációja
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Szilágyság, Tötös Árpád Zoltán: Birtalan József
.svg){kind=small}