Bilík menedékház
| Bilík menedékház (Bilíková chata) | |
 | |
| Ország | Szlovákia |
| Tszf. magasság | 1255 m |
| Hely | A Kis-Tarpataki-völgy, a Nagyszalóki-csúcs és Tarajka közelében |
| Turisztikai adatok | |
| Megnyitás ideje | 1934 |
| Nyitva | egész évben |
| Elhelyezkedése | |
 Bilík menedékház
Pozíció a Tátra térképén
| |
 é. sz. 49° 09′ 36″, k. h. 20° 13′ 28″49.160000°N 20.224444°EKoordináták: é. sz. 49° 09′ 36″, k. h. 20° 13′ 28″49.160000°N 20.224444°E | |
| Bilík menedékház weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bilík menedékház témájú médiaállományokat. | |
A Bilík menedékház (korábban Guhr-menedékház, szlovákul Bilíkova chata) egy 1255 méteres tengerszint feletti magasságban lévő hegyi menedék a Magas-Tátrában, Szlovákiában.
Elhelyezkedése
[szerkesztés]A menedékház közvetlenül a Tarajka alatt, a Tar-pataki-völgy alsó, erdővel borított részén, a Nagyszalóki-csúcs délkeleti oldalán található.
Története
[szerkesztés]
A Bilík menedékház helyén először 1875-től az egyszerű Róza menedékház (Ruženina chata) állt.
Tátrafüred és a Tar-pataki-vízesések környékén a turistakultúra első jelei a Magyarországi Kárpát Egyesület (MKE) alapításakor már több évtizedes múltra tekintettek vissza. A Rainer-kunyhótól mintegy félórányira a MKE első menedékháza, a Rózsa-menedékház; (Gräffl-Győrffy Róza bárónő tiszteletére keresztelték, aki a tátrafüredi vendégek sorából az egyesületnek sok barátot szerzett); építésére és bővítésére az egyesület mintegy 3350 K-t költ.
1926-ban a tarpatakfüredi Rózsa-szálló leégett.
A mai épület
[szerkesztés]
A mai menedékházat (eredeti neve Guhr-menedékház, Dr. Guhr-menedékház vagy Guhr ifjúsági otthon, szlovákul Guhrova chata) 1934-ben építették.
Az MKE legelső menedékházának, a Rózsa-menedékháznak, illetőleg a tarpataki leégett Rózsa-szállónak helyén a KV 1934-ben a Guhr-család kezdeményezésére és annak messzemenő támogatásával (a telken felül 130000 csK-t adományoznak) emeletes turistaszállót épített. A 137000 csK költséggel épült Guhr-diákotthon földszintjén vendéglőhelyiségek és a bérlő lakása, emeletén pedig négy, egyenként 4-ágyas szoba és két hálóterem volt, összesen 16 hálóhellyel; kezelését a Tátra-Egylet vállalta. A Tarajka oldalában, 5 percnyire helyezkedik el a siklóvasút felső állomásától. 1992-től szállóként működik.
A menedékház mai nevét a házon lévő emléktábla szerint Pavel Bilík (1916–1944) ótátrafüredi pénzügyőr, síző, síversenyző – akit a második világháború alatt Felsőtátrafüred felett harci tevékenység közben a németek elfogtak és a késmárki várban kivégeztek – tiszteletére kapta.
Szálláshelyek
[szerkesztés]A Tarajka oldalában, 5 percnyire található a siklóvasút felső állomásától. Tel.: 00-421-52-4422439, 4422266, 4422267. 1992-től szállóként működik. Kettő-ágyas szobákban 30 férőhely. Vendéglő: 70 férőhellyel, nyitva 7-20 óra között, borozó.
A hegyiszolgálat állomása.
Megközelítése
[szerkesztés]- Ótátrafüredről a zöld
jelzésen, 50 p. vagy siklóvasúttal a Tarajkára, - Tátralomnicról: a kék jelzésen a Középső-Tarpataki-vízesés alatti hídhoz, 1 ó 15 p. A híd túloldalán a jelzett útról balra elkanyarodó zöld jelzésű úton 10 p a menedékházig.
- A Sziléziai-háztól: a piros
jelzésen (Magisztrálé) keleti irányban, 1 ó 30 p.
Túravidéke
[szerkesztés]A közelben található a Nagyszalóki-csúcs, a Nagy-Tarpataki-völgy és a Kis-Tarpataki-völgy, valamint a Kő-pataki-völgy és ezek hegyei.
Jelzett turistautak
[szerkesztés]- A Hosszú-tavi menedékházba: a volt Zerge-szállóig a piros jelzésen (Magisztrále), onnan a keresztező kék
jelzésen, 3 ó. - A Nagyszalóki-csúcsra: a piros és a kék jelzésen, 4 ó.
- A Kis-Tarpataki-völgybe, a Téry menedékházhoz: a piros és a zöld jelzésen, 2 ó 30 p.
- A Kő-pataki-tóhoz: a piros jelzésen (Magisztrále), 2 ó 15 p.
Irodalom és források
[szerkesztés]- Dr. Komarnicki Gyula: A Magas-Tátra hegymászókalauza, Késmárk-Budapest, 1926.
- Dr. Komarnicki Gyula: A Magas-Tátra hegyvilága, Szerk. átdolg. és kieg. Bucsek Henrik, Sport Lap- és Könyvkiadó, 1978 ISBN 963 253 284 8
- Adamec, Vladimir: A Magas-Tátra. Turistakalauz, Sport Kiadó, Pozsony, 1969
- Soós Ferenc: Magas-Tátra turistakalauz, Bíbor Kiadó, Budapest, 2002, ISBN 9639103683
- Scheirich László: A mi Magas-Tátránk, Nap Kiadó, Dunaszerdahely, 2005 ISBN 8089032559
- Klaus Gattinger: A Magas-Tátra, Kornétás Kiadó, Budapest, 2006 ISBN 9639353388
- Nagy Árpád: 250 Tátrai túra, Kornétás Kiadó, Budapest, 2007 ISBN 9789639353626
- Daniel Kollár-Ján Lacika-Roman Malarz: A szlovák és a lengyel Tátra, DAMAJA, 1998.
- Julius Andrási - Witold H. Pariski: Válogatott hegymászóutak 1972; Magyar kéziratos fordítás, Vörös Meteor Hegymászóklub, 1978;
- Bucsek Henrik, A magyar hegymászás története 1873-ig, (Hegymászó Híradó, 1973., 3. szám, 3-11. o.)