Bihari Mór (ügyvéd)
| Bihari Mór | |
 | |
| Született | Neumann Mór 1860. április 25. Érkeserű |
| Elhunyt | 1926. január 24. (65 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Egerer Gizella (h. 1887–1926) |
| Foglalkozása | |
| Iskolái | Budapesti Tudományegyetem (–1886, jogtudomány) |
| Halál oka | agyvérzés |
| Sírhelye | Kozma utcai izraelita temető (16. parcella, 2. sor 39. sírhely) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Bihari Mór, születési nevén Neumann Mór (Érkeserű, 1860. április 25. – Budapest, Terézváros, 1926. január 24.)[1][2] ügyvéd, író, könyvkiadó.
Élete
[szerkesztés]Neumann Sámuel kereskedő és Reismann Sára fiaként született. Középiskoláit Nagyváradon és Debrecenben végezte. Külföldi tanulmányútja után 1886-ban szerezte meg jogi végzettségét a Budapesti Tudományegyetemen. 1886-tól gyakorló ügyvéd volt Budapesten. Első művével (Cicero élet- és jellemrajza) elnyerte a debreceni városi kaszinó által a Kazinczy Ferenc születésének napjára kitűzött pályadíjat. Műve megjelent a Debreceni Kollégium Heti Közlönyében (1879). 1879-ben Budapestre költözött. Tarnóczy álnév alatt több költeménye jelent meg szépirodalmi lapokban és büntetőjogi közleményei jogi szaklapokban. 1898 és 1919 között a Comenius szabadkőműves páholy főmestere volt. 1920 után a pozsonyi Lessing páholy tagja lett. A Pesti Izraelita Hitközség elöljáró-helyettese volt.[3]
A 20. század elején arra vállalkozott, hogy a korabeli folyóiratokból a fellelhető naplórészleteket, verseket és elbeszéléseket összegyűjtse Szendrey Júliától. A fellelt műveket – köztük huszonhat verset – jegyzetekkel ellátva 1909-ben jelentette meg két kötetben.[4] Mivel Szendrey Júlia verseit azóta sem adták ki önálló könyv formájában, a verseket tartalmazó kötet máig a legteljesebb válogatásnak tekinthető.[5]
Halálát agyvérzés okozta. Sírja a Kozma utcai izraelita temetőben található (16. parcella, 2. sor, 39. sír).[6]
Családja
[szerkesztés]Felesége Egerer Gizella (1862–?) volt, Egerer Sámuel orvos és Hirsch Johanna lánya, akit 1887. augusztus 28-án Budapesten vett nőül.[7]
Fiai Bihari Imre (1888–1944) okleveles műépítész és Bihari Pál (1892–1940) kereskedő.
Művei
[szerkesztés]- A czukoradó története Magyarországon. Jutalmazott pályamunka. Budapest, 1883 (különnyomat a Nemzetgazdasági Szemléből)
- Egy páholy történetéből (1900)
- Főmesteri székfoglaló (1901)
- Előadói tervezet a felállítandó központi járásbíróság tb. (Budapest, 1906)
- Szabadkőművesség és háború (1916)
- Szabadkőművesség és tart. katonatisztek (1918)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. VI. ker. állami halotti akv. 139/1926. folyószáma alatt.
- ↑ Pesti Hírlap, 1926. január 26.
- ↑ „Bihari Mór halála”, Egyenlőség, 1926. január 30. (Hozzáférés: 2022. január 16.)
- ↑ Petőfiné Szendrey Júlia költeményei és naplói. Összegyűjtötte: Bihari Mór. Budapest: Kunossy, Szilágyi és Társa Könyvkiadóvállalat. 1909. in Petőfi-Könyvtár, 7. sorozatszerkesztő: Endrődi Sándor és Dr. Ferenczi Zoltán, valamint Petőfiné Szendrey Júlia eredeti elbeszélései. Összegyűjtötte: Bihari Mór. Budapest: Kunossy, Szilágyi és Társa Könyvkiadóvállalat. 1909. in Petőfi-Könyvtár, 8. sorozatszerkesztő: Endrődi Sándor és Dr. Ferenczi Zoltán
- ↑ Gyimesi Emese: Szendrey Júlia versgyűjteménye a Magyar Tudományos Akadémia kézirattárában. Irodalomtörténeti Közlemények, CXVI. évf. 1. sz. (2012) 83–91. o. arch ISSN 0021-1486 Hozzáférés: 2017. december 25.
- ↑ Elhunytak felsorolása nevük szerint
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség házassági akv. 388/1887. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. január 16.)
Források
[szerkesztés]- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 122. o. Online elérés
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
További információk
[szerkesztés]- Fővárosi almanach, lexikon és útmutató. A székesfővárosi tisztviselői kar közreműködésével szerk. és kiadja Guthi Imre. 1916-1918. Ötödik kiadás. Bp., Légrády Testvérek, [1916]
- Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918
- Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Bp., 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny.
- A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904
