Bihari József (nyelvész)

Bihari József (Érmihályfalva, 1908. május 6 – Eger, 1997. november 26): nyelvész, műfordító, tanszékvezető főiskolai tanár. Az orosz és a jiddis nyelv kutatója.

Bihari József
Született	1908. május 6. Érmihályfalva
Elhunyt	1997. november 26. (89 évesen) Eger
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	nyelvész műfordító
Tisztsége	egyetemi tanár
Kitüntetései	Munka Érdemrend (1966) Munka Érdemrend (1974)
Sablon • Wikidata • Segítség

Életútja

Érmihályfalván született 1908. május 8-án. Édesapja (Berkovits Herman) cipész, édesanyja (Friedman Mária) varrónő volt. Hat gyermekük született. A családfő a munkanélküliség miatt csak külföldön talált munkát, ezalatt az anya egyedül nevelte a gyerekeket. A középiskoláit bátyja támogatásával magánúton végezte el. Szülővárosát 1919-ben Romániához csatolták, ekkor a román kormány megszüntette a magántanulás lehetőségét. Nem talált olyan várost, amelynek iskolájába nyilvános tanulóként beiratkozhatott volna. Három évig fizikai munkát végzett. 1925-ben Budapestre utazott, ott próbálta tanulmányait folytatni. Egy ismerőse sorkosztot szerzett a számára (mindennap másnál evett). Magántanítványokat vállalt, közben évenként 2–2 osztályból sikerült levizsgáznia. 1927-ben leérettségizett, de a magyar egyetemek visszautasították felvételi kérelmét a numerus clausus miatt. Tanulmányait csak Brünnben folytathatta. Két évig tanult az ottani műegyetemen, de mindig humán tárgyakat oktató tanár akart lenni. Brünnben ismerkedett meg az első szláv nyelvvel. 1929-ben sikerült bejutnia a debreceni egyetem bölcsészkarára. Egyetemi évei alatt 1930-ban Párizsban, 1933-ban Bécsben töltött néhány hónapot. A 30-as években főleg erdélyi lapokba és folyóiratokba publikált. Részt vett a Mi Utunk című folyóirat szerkesztésében, s ott is megjelentek írásai. Több testvére Nagyváradon élt, ezért a nyarakat általában ott töltötte. Nagyvárad pezsgő szellemi élete nagy hatással volt rá. 1934-ben tanulmánya jelent meg Debrecen szellemi élete és a francia ösztönzések címen. Ez az írása az egyetemen pályadíjat nyert tanulmányának bővített változata volt. Elbeszéléseket is fordított idegen nyelvekből. 1942-ben behívták tábori munkaszolgálatra. 1944 márciusában megszökött és átjutott a szovjet csapatokhoz. 1945 áprilisában tért haza. Hozzátartozói közül sem Nagyváradon, sem szülőfalujában nem talált senkit élve, a gázkamrákban megölték négy testvérét azok családjával együtt. Édesanyja a bevagonírozás előtti sorakozó közben halt meg, édesapját korábban vesztette el. Egyetlen életben maradt fiútestvére azért menekülhetett meg, mert 1927-ben külföldre kényszerült a munkanélküliség miatt. 1944-ben feleségét és hároméves kislányát Ausztriába deportálták, ahonnan 1945-ben térhettek vissza.

Munkássága

Oktatói működése

Francia–német szakos tanári oklevelét a Debreceni Tudományegyetemen szerezte (1934), orosz nyelv és irodalom szakos tanári oklevelét szintén ott (1946). Tanári munkáját a debreceni Izraelita Polgári Iskolában (1934–1935), majd a Zsidó Gimnáziumban (1935–1942) kezdte, ahol gyorsírást és héber nyelvet tanított. Később a debreceni Fazekas Mihály Gimnáziumban (1945–1949), a Debreceni Egyetem Orosz Nyelvi Tanszékén (1948–1949) tanított, a Debreceni Pedagógiai Főiskolán mint megbízott tanszékvezető (1948–1949), majd nyugdíjazásáig az Egri Tanárképző Főiskolán az Orosz Nyelvi Tanszék vezetőjeként tevékenykedett (1949–1976).

Nyelvismerete

Jiddis anyanyelvű volt, magyarul, franciául, németül, oroszul, románul beszélt; óhéberül, angolul és az összes szláv nyelven olvasott és értett. Elemi- és középiskolai tanulmányait jiddis, magyar, német és román nyelven végezte.

Tudományos tevékenysége

Fő érdeklődési területe az orosz nyelv grammatikája és az orosz nyelvtörténet volt. A főiskola tudományos közleményeiben jelent meg H. Tóth Imre szegedi professzorral közösen írt sorozata a kiemelkedő orosz nyelvészekről, Polivanovról, Baudouin de Courtenayról és másokról. Kutatói tevékenységének második nagy területe a jiddis nyelv tanulmányozása volt, ez tükröződik akadémiai doktori értekezésének témaválasztásában is. Fordított jiddis irodalmi műveket is. Tudósi tevékenységének harmadik területe Egerhez és a megyéhez kötődik. Ezzel kapcsolatos munkái a főiskola tudományos közleményeiben jelentek meg: Fejezetek az egri szerbek és görögök történetéből (1958), Szerbek (rácok) letelepedése Heves megyében, különös tekintettel az egri vonatkozásokra (1959). Szláv örökség Heves megyei földrajzi neveiben (1968).

Tudományos fokozatai

Kandidátusi disszertációját "Az orosz ige aspektusrendszere" cimmel 1963-ban védte meg.

1972-től az MTA doktora ("Szláv örökség egy német nyelvjárásban")

Családja

• Felesége: Gulyás Rózsa
• Gyermekei: dr. Bihari Ágnes orvos, Bihari Éva tanár

Kitüntetései és emlékezete

• Az oktatásügy kiváló dolgozója (1958)
• Munka Érdemrend ezüst fokozata (1966)
• Munka Érdemrend arany fokozata (1974)
• Pro Academia Paedagogica Agriensi kitüntető oklevél (1970)

• Emlékfa és emléktábla, Eger, Egészségház utca. Felavatták 2023. április 30-án.

Főbb munkái

• К вопросу о возникновении категории вида в русском языке. (redigit St. Kniezsa): Studia Slavica Academiae Scientiarium Hungaricae. Tomus VIII. Fasc. 3–4. Akadémiai Kiadó, 1962.
• Nagy orosz nyelvészek, 1–4. Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei, Eger, 1965–1972. Társszerző: H. Tóth Imre.

• Az orosz igeszemlélet. Módszertani útmutató az orosz igeszemlélet tanításához. Tankönyvkiadó, 1968. Társszerző: A. N. Tyihonov.
• Asbóth Oszkár orosz tudósokhoz írt levelei (Adalékok a magyar—orosz tudományos kapcsolatok történetéhez): Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola tudományos közleményei (Új sorozat, 8. köt.) Eger, 1970. pp. 327–355. Társszerző: H. Tóth Imre.
• Aspektusproblémák a mai orosz nyelvben Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis; Tom. 8). pp. 175–212.
• Az időviszony kifejezése az orosz időhatározói mondatokban Az Egri Tanárképző Főiskola tudományos közleményei (Új sorozat, 4. köt.). Eger, 1966. pp. 227–260. Társszerző: Sütő József.
• Az orosz igeaspektusok tanításának néhány módszertani problémája Az Egri Tanárképző Főiskola tudományos közleményei (1. köt.). Eger, 1963. pp. 51–85.
• Az orosz igék hangsúlya. Az Egri Pedagógiai Főiskola évkönyve (6. kötet). Eger, 1960. pp. 207–260. Társszerző: Kocsis Károly.
• Az orosz melléknév hangsúlyváltozása és tanítása Az Egri Tanárképző Főiskola tudományos közleményei (Új sorozat, 7. kötet. Eger, 1969. pp. 81–104.
• Zsidó család- és helynevek. Évkönyv. 1977/78. Kiadja a Magyar Izraeliták Országos Képviselete, Budapest, 56–74.
• Bevezetés a russzisztikába. Tankönyvkiadó, 1973. Második, javított kiadás: 1982. Társszerző: H. Tóth Imre.
• József Bihari’s Grammar of the Yiddish Language, 1989. In Hungarian. Yivo Institute for Yewish Research Repository. Kézirat. Elérhető a yivo.org weboldalon:https://archives.cjh.org/repositories/7/archival_objects/1411585
• Imre Madats: Di tragedye funem mentsh. Fun ungerisch übergesetst: Yosef Holder. Latin letter's transcription of Yiddish translation by József Bihari. Madách Imre Társaság: Balassagyarmat, 2000.
• József Bihari’s Grammar of the Yiddish Language, 1989. In Hungarian. Yivo Institute for Yewish Research Repository. Kézirat. (Elérhető a yivo.org weboldalon)

Források

• https://www.szombat.org/archivum/ket-jiddis-tudos-halalara
• Szabó Vera: Két jiddis tudós halálára. Szombat. Zsidó politikai és kulturális folyóirat. 1998. február 1.
• https://www.archivnet.hu/naplo/bihari_jozsef_munkaszolgalatos_visszaemlekezese.html
• Szécsényi András: Bihari József munkaszolgálatos visszaemlékezése. Archivnet. XX. századi történeti források. 14. évfolyam, 2014, 4. szám.