Bihari Imre (újságíró)
| Bihari Imre | |
| Született | Löwi Izsák 1867[1] Nagyvárad |
| Elhunyt | 1939. február 6. (71-72 évesen)[1] Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Weisz Matild (Melitta) (h. 1897–1939) |
| Foglalkozása |
|
| Sírhelye | Farkasréti temető (felszámolták)[2] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Bihari Imre, 1887-ig Löwi lzsák[3] (Nagyvárad, 1866. július 5. – Budapest, Terézváros, 1939. február 4.)[4] újságíró.
Élete
[szerkesztés]Löwi Ármin és Stein Berta gyermekeként született. Középiskolai tanulmányait Budapesten és Debrecenben végezte, ahol mint magántanuló tett érettségi vizsgát. Már középiskolásként a Nagyvárad című lapnak írt, majd a Szabadság című lap munkatársa lett. Később a Békésmegyei Közlöny, azután a temesvári Délmagyarországi Közlöny segédszerkesztőjeként dolgozott. Temesvárról Budapestre került és 1893-tól az Egyetértés belpolitikai rovatvezetőjeként és országgyűlési tudósítójaként működött. 1894-ben a Magyarország című függetlenségi napilap munkatársa lett. 1903-tól a Budapesti Hírlap kötelekébe lépett, ahol több évtizedig szerkesztette a belpolitikai rovatot. 1904-től a Neue Freie Presse belső munkatársa, s utóbb a Külügyi Szemle egyik szerkesztője is volt. Tárcái és cikkei megjelentek a Magyar Nemzet, a Vasárnapi Újság és a Budapesti Napló hasábjain.
A Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra. A gyászszertartást Varsányi Mátyás budavári evangélikus lelkész végezte. A Magyar Újságírók Egyesülete és az újságíró-intézmények nevében Benda Jenő mondott búcsúztatót az. A temetésen megjelent Tóth László elnök vezetésével a Magyar Újságírók Egyesületének küldöttsége is.[5]
Művei
[szerkesztés]- Való és ábránd (elbeszélés)
Családja
[szerkesztés]Felesége Weisz Matild (Melitta) volt, akit 1897. június 20-án a szabadkai zsinagógában vett nőül.[6]
Gyermekei:
- Bihari László (1898–1949)[7] belgyógyász, főorvos. Első felesége Kádár Klára (1902–1981) hegedűművész, második Miklós Ágnes.
- Bihari Anna (1899–?). Férje Naschitz Frigyes Róbert (1892–?)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00523/01781.htm, Bihari Imre, 2017. október 9.
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/fuggelek.html
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 25585/1887. Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1887. év 8. oldal 25. sor
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári halotti akv. 161/1939. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. július 29.)
- ↑ „Bihari Imre temetése”, Budapesti Hírlap, 1939. február 7., 9. oldal (Hozzáférés: 2021. július 29.)
- ↑ „Házasság”, Budapesti Hírlap, 1897. június 14., 4. oldal (Hozzáférés: 2021. július 29.)
- ↑ Bihari László halotti bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári halotti akv. 580/1949. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. július 29.)
Források
[szerkesztés]- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 122. o. Online elérés