Bihari Ákos
| Bihari Ákos | |
 | |
| Született | Silbermann Ábrahám 1873. december 26.[1] Nagyvárad |
| Elhunyt | 1924. február 15. (50 évesen) Budapest VII. kerülete |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Szekula Aranka (h. 1906–1924) |
| Foglalkozása |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bihari Ákos témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Bihari Ákos, született Silbermann Ábrahám[2] (Nagyvárad, 1873. december 26. – Budapest, Erzsébetváros, 1924. február 15.)[3] drámai színész és szavalóművész, színigazgató.
Életútja
[szerkesztés]Silbermann Ignác kereskedő és Blumenfeld Róza[4] fiaként született. A színészakadémiát elvégezve, 1892. január 6-án lépett a színipályára, Mátyás diák, vagy a cinkotai nagy itce című népszínműben, Debrecenben, Leszkay Andrásnál (más forrás szerint Rakodczay Pálnál). Innen Kolozsvárra szerződött, majd a Vígszínházhoz. Budapestről később Szegedre ment, 1905. július 28-ától egy rövid ideig igazgatója volt a kecskeméti Katona József Színháznak. Az 1910-es évek elején önálló műsora volt, amivel bejárta az országot. 1914 májusában mint vendég fellépett a Nemzeti Színházban a Monna Vannaban, 1921-ben meghívták a Nemzeti Színházhoz. Sas Edével együtt Bolond Istók címmel operaszöveget írt Szabados Béla zenéjére. Bemutatta 1922. december 22-én a Városi Színház.
Házastársa Szekula Aranka (1875–1930)[5] volt, akivel 1906. május 17-én Szegeden kötött házasságot.[6]
Fontosabb szerepei
[szerkesztés]- Bánk bán (Katona József)
- Edgar (Shakespeare: Lear király)
- Tell Vilmos (Schiller)
- Féja Dávid (Fényes S.: Kurucz Féja Dávid)
- Szatyin (Gorkij: Éjjeli menedékhely)
- Viola (Szigeti József: Viola, az alföldi haramia)
- Csonka Márton (Csepreghy Ferenc: Sárga csikó)
- Cyrano (Rostand: Cyrano de Bergerac)
- Radnóthy Kálmán (Kampis J.: Radnóthyné)
- Helmer (Ibsen: Nóra)
- Csongor (Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde)
- Tasnády (Szécsy F.: Utazás az özvegy felé)
- Pataki Ákos (Beöthy László: Fölösleges férjek)
Működési adatai
[szerkesztés]1892–94: Rakodczay Pál; 1894–95: Leszkay András; 1895–96: Krecsányi Ignác; 1896–99: Somogyi Károly; 1899–1900: Kolozsvár; 1900–02: Vígszínház; 1902–05: Janovics Jenő; 1908–09: Baróthy Rezső; 1909–10: Vígszínház; 1919–20: Debrecen.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00523/01778.htm, Bihari Ákos, 2017. október 9.
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 46539/1894. MNL-OL 30790. mikrofilm 963. kép 1. karton. Névváltoztatási kimutatások 1894. év 13. oldal 29. sor
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári halotti akv. 303/1924. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 5.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzésében Blumenfeld, míg halotti bejegyzésében Goldberger Róza szerepel, mint "anyja neve".
- ↑ Bihari Ákosné Szekula Aranka halotti bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári halotti akv. 2648/1930. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 5.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a szegedi polgári házassági akv. 232/1906. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 5.)
Források
[szerkesztés]- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Magyar színművészeti lexikon: A magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája. Szerk. Schöpflin Aladár. I. kötet (Aágh Endre – Faust). Budapest: Az Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete. [1929].
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
