Bezerédj Viktor
| dr. Bezerédj Viktor | |
 | |
| Portréja a Vasárnapi Ujság 1889. évi 25. számából. | |
| Született | 1855. november 20. Veszprém |
| Elhunyt | 1913. november 2. (57 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | Békássy Izabella |
| Szülei | Bezerédj Gyula |
| Foglalkozása | ügyvéd, politikus, államtitkár |
| Tisztsége | magyarországi parlamenti képviselő (1885–1890) |
| Iskolái | Budapesti Tudományegyetem (–1879, jogtudomány) |
| Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert (18-1-12)[1] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz dr. Bezerédj Viktor témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Bezerédi dr. Bezerédj Viktor Gyula (Veszprém, 1855. november 20. – Budapest, 1913. november 2.) ügyvéd, publicista, politikus, országgyűlési képviselő, miniszteri tanácsos, államtitkár.
Élete
[szerkesztés]Bezerédj Gyula és Wurda Karolina fiaként született, a nagy múltú Bezerédj családba. Középiskoláit szülővárosában és Székesfehérvárott végezte, majd a fővárosba került, hogy jogot hallgasson. Hallgatóként részt vett a joghallgatók segélyegylete és a tudományos és műegyetemi olvasókör ügyeinek intézésében. Ugyanitt jogi doktorrá avatták 1879-ben, disszertációját a vármegyei közigazgatás témakörében írta, majd tudományos minőségében fél évet Bécsben töltött.
1880-ban lépett vármegyei szolgálatba mint másodaljegyző, de már 1881-ben első aljegyzővé és tiszteletbeli főjegyzővé választották. E pozíciójában 1885-ig maradt. Ekkor Bezerédj az addigi képviselő, Kissovich József kanonok-plébános halála miatt kiírt rendkívüli választások során a Szabadelvű Párt programjával országgyűlési képviselői mandátumot kapott. A veszprémi kerületet képviselte a következő parlamenti ciklusban is. Az Országgyűlésben a törvényhatóságok rendezéséről, valamint a közutakról és vámokról szóló törvényjavaslatok tárgyalásakor szólalt fel, e témakörökben publicistaként rendszeresen írt kormánypárti lapokban is. Amikor az addigi háznagy, Teleki Géza 1889-ben belügyminiszter lett, Bezerédjt választották meg utódjául, de már 1890-ben belügyminisztériumi tanácsossá nevezték ki a közjogi osztály élére, 1906-ban pedig államtitkárrá lépett elő.
Politikai munkásságán felül városa szépítéséért is sokat fáradozott, valamint jótékonyságra is jelentősen áldozott. Sokat tett a magyar színészetért is, a veszprémi színház épületének felállítása is javarészt Bezerédj munkásságának köszönhető, de számos gyermekvédelmi intézmény létrejötte is nevéhez fűződik.
Családja
[szerkesztés]1881-ben vette feleségül Békássy Izabellát (1863–1945), aki három leányt szült neki:
- Mária Ilona Margit Gabriella (1882–1959); férje: köveskállai Kövess Béla (1872–?)
- Mária Anna Izabella Viktória (1884–1958); 1. férje: köveskállai Kövess György (1874–1918); 2. férje: belatini Braun Géza (1872–1931)
- Mária Margit Karolina (1888–?); férje: bezerédi Bezerédj Andor (1873–1919)
Kitüntetései
[szerkesztés]Bezerédj az alábbi kitüntetéseket és rendjeleket viselte a teljesség igénye nélkül:
- Veszprém város díszpolgára (1907)
- Lipót-rend lovagkeresztje
- Szent István-rend kiskeresztje
Források
[szerkesztés]- Madarász Elemér: Magyar Politikai Lexikon, II. kötet, 26. old. (online hozzáférés)
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái (online hozzáférés)
- Halász Sándor: Országgyűlési Almanach 1884–1887, (online hozzáférés)
- Bezerédj Viktor családfája a MACSE honlapján