Beuron
Beuron | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Németország | ||
Tartomány | Baden-Württemberg | ||
Járás |
| ||
Irányítószám | 88631 | ||
Körzethívószám | 07579 | ||
Rendszám | SIG | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 670 fő (2023. dec. 31.)[1] | ||
Népsűrűség | 19,09 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság |
| ||
Terület | 35,1 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
é. sz. 48° 03′ 01″, k. h. 8° 58′ 09″48.050278°N 8.969167°EKoordináták: é. sz. 48° 03′ 01″, k. h. 8° 58′ 09″48.050278°N 8.969167°E | |||
Elhelyezkedése Baden-Württemberg térképén | |||
Beuron weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Beuron témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Beuron település Németországban, azon belül Baden-Württembergben. Lakosainak száma 670 fő (2023. december 31.).[1] Beuron Irndorf, Bärenthal, Fridingen an der Donau, Buchheim, Schwenningen, Stetten am kalten Markt, Sigmaringen és Leibertingen községekkel határos.
Népesség
[szerkesztés]A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:
Lakosok száma | 1062 | 642 | 650 | 655 | 687 | 670 |
1975 | 2017 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 |
Fekvése
[szerkesztés]Tuttlingentől északkeletre fekvő település.
Leírása
[szerkesztés]A Duna mellett található Beuron kedvelt üdülőhely és híres kegyhely, melynek szép, Dunán átívelő, 1803-ból való szép hídja van.
Az itt lévő 11. századi ágostonrendi kanonok-alapítványt 1687-ben tették apátsággá.
Barokk kolostorát Franz Beer és Georg Johannes Brix építette. Templomának freskóit Ignaz Weegschaider 1732 és 1738 között festette. Csak részben megmaradt főoltára 1760-ban készült, Feuchtmayer és a Dirr testvérek munkája.
1803-tól, a szekularizáció idejétől üresen álló kolostort 1862-ben Katharina Hohenzollern hercegasszony adta át a német bencéseknek: 1884 óta a bencések Beuroni Kongregációjának érseki apátsága.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Kolostor - barokk stílusban épült.
Itt születtek, itt éltek
[szerkesztés]- Pater Desiderius Lenz (1832-1928) - szobrász, építész és festőművész itt alapította meg a bencés egyházi művészet iskoláját; aki az egyházi művészetet egyiptomi, görög és korai keresztény jelképek alkalmazásával próbálta felújítani. Az ő stílusát nevezik beuroni művészet-nek.
Galéria
[szerkesztés]Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- ↑ a b Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2023 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2024. október 28. (Hozzáférés: 2024. november 16.)
- Német Szövetségi Köztársaság (Panoráma, 1980) ISBN 963 243 025 5