Bethlen Oszkár
| Bethlen Oszkár | |
.jpg) | |
| Született | Bettelheim Oszkár 1876. február 2. Sopron |
| Elhunyt | 1943. május 31. (67 évesen) Budapest[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | László Aranka (h. 1912–1919) Lovrekovich Karolina |
| Gyermekei | Boldizsár Iván |
| Foglalkozása | újságíró |
| Iskolái |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bethlen Oszkár témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Bethlen Oszkár, 1877-ig Bettelheim Oszkár[2] (Sopron, 1876. február 2. – Budapest, 1943. május 31.) újságíró, lapszerkesztő.
Életútja
[szerkesztés]Bethlen (Bettelheim) Soma (1845–1910) biztosítóintézeti titkár és Oppenheim Regina (1848–1922) fiaként született.[3] Középiskolai tanulmányait a Pannonhalmi Szent-Benedek-rend Soproni Katolikus Főgimnáziumában (1885–1893) végezte, majd a Budapesti Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karának hallgatója lett, ahol megszerezte jogi oklevelét. A Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemen letette a jogtudományi doktorátust (1900). Mint egyetemi hallgató a Hitbizományok reformja című tanulmányával akadémiai díjat nyert. Hírlapírói pályáját 1898-ban kezdte az Egyetértésnél, ahol két évig dolgozott. Ezután a Hazánk munkatársa lett. 1904-ben belépett a Pesti Napló kötelékébe és 1912-ig e lap politikai rovatát szerkesztette. 1913-ban megalapította a Déli Hírlap című estilapot. Később ismét a Pesti Napló munkatársa volt. Politikai riportokon, vezércikkeken és szatirikus karcolatokon kívül a Politikai Magyarország című gyűjteményes munkában nagyobb politikai tanulmányokat tett közzé. Állandó munkatársa volt Kiss József hetilapjának, A Hétnek is, amelyben sokáig a Politikai szilánkok című szatirikus rovatot írta.
1912. január 14-én Budapesten, az Erzsébetvárosban házasságot kötött László Arankával (1881–1959),[4] Lebenstein Dávid és Herzfeld Hermin lányával,[5] akitől 1919-ben elvált.[6] 1919. augusztus 8-án Budapesten feleségül vette a nála 14 évvel fiatalabb, újvidéki születésű Lovrekovich Karolinát, Lovrekovich Ferenc és Grgokovich Rozália lányát.[7]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. július 5.)
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 13589/1877. Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1877. év 1. oldal 11. sor
- ↑ Szülei házasságkötési bejegyzése a kapolcsi izraelita hitközség házassági akv. 3/1874. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. március 13.)
- ↑ László Aranka halotti bejegyzése a Budapest II. kerületi polgári halotti akv. 887/1959. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. május 8.)
- ↑ A házasságkötés bejegyezve a Bp. VII. ker. állami házassági akv. 57/1912 folyószáma alatt
- ↑ G. III. 253195/3 sz. budapesti központi járásbírósági ítélet.
- ↑ A házasságkötés bejegyezve a Bp. IV. ker. állami házassági akv. 350/1919. folyószáma alatt.
Források
[szerkesztés]- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 114. o. Online elérés
További információk
[szerkesztés]- Budapesti Ujságirók Egyesülete Almanachja 1911. Szerk. Eötvös Leó és Szabados Sándor. [Budapesti Ujságirók Egyesület, Bp., 1911
- Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918
- Tolnai világlexikona. Budapest, Magyar Kereskedelmi Közlöny, 1912-1919