Bethlen Margit

Bethlen Margit
Született	1882. augusztus 6. Budapest
Elhunyt	1970. június 7. (87 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Bethlen István
Szülei	Bethlen András
Foglalkozása	írónő újságíró
Sírhelye	Farkasréti temető (621-515. fülke)
A Wikimédia Commons tartalmaz Bethlen Margit témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Bethleni gróf Bethlen Margit (Budapest, 1882. augusztus 6. – Budapest, 1970. június 7.) magyar írónő, újságírónő, gróf Bethlen István miniszterelnök neje, a Magyar írónők Egyesületének diszelnöknője.

Életútja

Gróf Bethlen András (1847–1898) politikus, földművelésügyi miniszter és foeni Mocsonyi Lívia (1862–1944) leánya. 1901. június 27-én kötött házasságot Bethlen Istvánnal (1874–1946), akitől három gyermeke született: András, István és Gábor.

1935-től 1944-ig főszerkesztője volt az Ünnep c. kéthetente megjelenő képes irodalmi magazinnak. Segédkezett Szendrey Júlia naplójának és írásainak kiadásában. 1951-ben kitelepítették, később visszatért Budapestre.

Művei

• Mese a szomorú városról és egyéb történetek. Budapest, 1916 (az írónő ezzel az elbeszélő kötetével tűnt föl)
• Majd. Novellák. Budapest, 1920 (a női lélek elemzése apró rajzok segítségével)
• Egy élet. Regény. Budapest, 1921 A M. T. Akadémia Ormody-díjával jutalmazva. (Egy ábrándos úrihölgy életrajza gyermekkorától öregségéig: ifjúság, szerelem, esküvő, gyermek, udvarló, otthoni gondok, megöregedés.)
• A boldog sziget istene és egyéb elbeszélések; Budapest, 1925 (az elbeszélések mellett számos apró mese)
• A szürke ruha. Színmű. 1929 (a darabot nemcsak a budapesti Vígszínházban, hanem Milánóban is előadták. Meséje a házassági háromszög elkoptatott témája köré fonódik)
• Pitypang. Elbeszélések; Budapest, 1930 (sokoldalú érdeklődés, változatos tárgyak, olykor a humor hangja)
• Impressziók. Budapest, 1930 (széljegyzetek a mai élet kérdéseihez, gondolatok a modern társadalom jelenségeiről)
• Kis és nagy betűk. Novellák. Budapest, 1933 (az elbeszélések mellett lélekábrázolások és mesék)
• Cserebogár. Színmű. 1934 (bemutatója a Nemzeti Színházban; szerelmi történet tragikus befejezéssel)
• A nagy valami. Egy vén lány története; Budapest, 1934 (egy öregleány története)
• A kisasszony. Regény. Budapest, 1937 (hőse egy nevelőnő)
• Fehér lapon fekete képek. Novellák. Budapest, 1937 (huszonhárom elbeszélés)
• Morzsák; Athenaeum, Budapest, 1938
• Bethlen Margit meséskönyve; Révai, Budapest, 1940
• Két asszony közt. Regény; Singer-Wolfner, Budapest, 1941
• Erdélyi történetek; Stádium, Budapest, 1941
• Szomszédok. Regény; Singer-Wolfner, Budapest, 1942
• Magyar történelem. Olvasókönyv; Miéme, Budapest, 1943
• "A költőnő, akinek férje miniszterelnök". Gróf Bethlen Margit válogatott publicisztikai írásai; szerk., szöveggond., sajtó alá rend. Filep Tamás Gusztáv, Rózsafalvi Zsuzsanna; Gondolat, Budapest, 2024

Források

• Pintér Jenő: A magyar irodalom története: tudományos rendszerezés I–VIII. Budapest: A Magyar Irodalomtörténeti Társaság Kiadása. 1930–1941.   → elektronikus elérhetőség [1]
• Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai.   1967–1994. [2]
• Somogyi Helikon. A somogymegyei származású, vagy Somogyban több-kevesebb ideig lakó, vagy legalábbis Somoggyal kapcsolatban működő költők, írók és művészek lexikona. Szerk. Hortobágyi Ágost. Kaposvár, Szerző, 1928

Kapcsolódó szócikkek

• Magyar kormányfők házastársainak listája