Ugrás a tartalomhoz

Besorolási sémák

Linkek hozzáadása
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 Ezt a szócikket némileg át kellene dolgozni a wiki jelölőnyelv szabályainak figyelembevételével, hogy megfeleljen a Wikipédia alapvető stilisztikai és formai követelményeinek.

A besorolási sémákat érvelések, következtetések elemzésekor, értékelésekor használhatjuk. Érvelésrekonstrukció során a sémák alapján a különböző módokon érvelő következtetéseket kategóriákba sorolhatóak.

Definíciók

[szerkesztés]

Az első premissza megad egy definíciót, a második pedig valamiről állítja az elsőben meghatározott tulajdonságokat, így a konklúzióban kijelenthető, hogy az említett dolog abba a kategóriába tartozik, ami az első premisszában meg volt határozva.

Példa: „A franciák mohók és csak az étel érdekli őket. Ahhoz, hogy magunk mellé állítsuk őket, mindenképpen finomságokkal kell elhalmoznunk őket.”

Nem-faj érvek

[szerkesztés]

A konklúziót univerzális állításnak tekintjük, mert az érvelés alapja egy egész fajra jellemző tulajdonság.

Példa:

  • Ha a lovak szeretik a kockacukrot, biztosan az enyém is megeszi.
  • A hüllők mind gerincesek, tehát a krokodilnak is van gerince.

Rész-egész séma

[szerkesztés]

Az érvelés szinekdoché-szerűen teremt összefüggést egy jelenség (csoport, terület, stb.) és annak egy kiemelt része/szelete között.

Példa:

  • Ha ebben az ételben megetted a gombát, az összes ételben megeheted!
  • Ha a Fradi megnyerte a bajnokságot, akkor minden csapattag megnyerte a bajnokságot.

Összehasonlító sémák

[szerkesztés]
  • Azonosságot-hasonlóságot felhasználó sémák

Ezen érvek alapja, hogy két tárgyban van egy közös tulajdonság, és emiatt azt állítjuk, hogy más tulajdonságaiknak is meg kell egyezniük.

Példa: „Bodri sem tud másodfokú egyenletet megoldani, és a fűnyíró sem. Úgyhogy mind a kettőt tarthatjuk a spájzban tavaszig.”

  • Különbséget felhasználó sémák

Az érvelés alapja, hogy ha egy kategória két elemének tulajdonságai között az egyiké valamiben eltér a másiktól, akkor rá más vonatkozik, mint az utóbbira.

Példa: „Ha egy szőke lányt kellene vizsgáztatnom, vele biztosan elnézőbb lennék.”

Oksági sémák

[szerkesztés]
  • Ok-okozati séma

Az érvelés egyszerűen egy ok-okozati kapcsolaton alapszik.

Példa: „Ha továbbra is direkt idegesítesz, elküldelek melegebb éghajlatra.”

  • Eszköz-cél séma

Az érvelés igazsága egy eszköz és az elérhető cél kapcsolatával magyarázható

Példa: „Ez a vizsga minden évben borzasztóan nehéz. Ha gondosan felkészülünk és puskát is írunk, akkor azért át fogunk menni.”

Ellentétet felhasználó sémák

[szerkesztés]
  • Közvetlen ellentét

Az állításban két, egymást kizáró kategóriát különböztetünk meg.

Példa: „Vagy szereted a Túró Rudit, vagy biztosan nem vagy normális.”

  • Relatív

Az érvelésben két tárgy viszonyát állítjuk. Ilyenkor a fordított viszont biztos nem lehet igaz.

Példa: „István magasabb Péternél, tehát Péter biztos nem magasabb Istvánnál.”

Példát felhasználó sémák

[szerkesztés]
  • Induktív példák
  • Illusztratív példák
  • Autoritást felhasználó példák

Az érvelésben egy személy vagy intézmény hozzáértésére, autoritására hivatkozunk.

Példa: „János évek óta lelkes motorozó. Szerinte ez a motor megér másfél millió forintot. Meg is fogom vásárolni ennyiért.”

Források

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Besorolási_sémák&oldid=25667818”