Ugrás a tartalomhoz

Bertha János (törvényszéki bíró)

Linkek hozzáadása
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bertha János
1777-ben által készíttetett gencsapáti Szentháromság-szobor alsó része, neve fölött a címere
1777-ben által készíttetett gencsapáti Szentháromság-szobor alsó része, neve fölött a címere
Született1719[1]
Elhunyt1782. november 24. (62-63 évesen)[1]
Gencsapáti[1]
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaÁrossy Klára
Gyermekeinyolc gyermek:
Klára, István, János, Ferenc, János, Vince, Imre, Mária
SzüleiBertha János
Foglalkozása
Bertha János aláírása
Bertha János aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Bertha János témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Ez a szócikk egy törvényszéki bíróról szól. Hasonló címmel lásd még: Bertha János (egyértelműsítő lap).

Felsőőri Bertha János (1719 – Apáti, 1782. november 24.) Vas vármegyei törvényszéki bíró, uradalmi tiszttartó, táblabíró, földbirtokos.

Élete

[szerkesztés]

1719 körül született, édesapja felsőőri Bertha János a Domonkos-rendben szolgált ministránsként, csakúgy, mint az ő apja, Bertha Pál. A Gencsapátiban található Széchenyi-kastély 1720-as összeírása szerint a felsőőri Bertha család építtetett (valószínűleg édesapja) a településen egy malmot és egy molnárházat, melyek közül a molnárház két szobából, konyhából, kamrából. istállóból és egy szekérszínből állt, a malom alatt pedig egy szűrt kalló volt, melyeket a molnár 1500 Ft-ért bérelt.[2]

Egyes források szerint már 1733-tól folyósított kisebb hiteleket, amit valószínűleg apja tett meg neves, vasi földbirtokkal rendelkező famíliák egyes tagjainak, mint például Márffy Annának. A betáblázások szintjén 1733 és 1759 között mindez nem haladta meg a 2200 forintot.[3]

1745-ben Szombathelyen lakott az akkori nemességi igazolás szerint.[4] 1748-ban megszületett első lány gyermeke, Bertha Klára (1748–1772) Szombathelyen, aki később Deák Ferenc igazságügy-miniszter nagyanyja lett.

Az 1754/55-ös országos nemesi összeírás szerint János Szombathely várából igazolta nemességét.[5] Az 1758. augusztus 8-ai nemességi igazolás alapján akkor is Szombathelyen élt.[6] 1757-ben megszületett Szombathelyen ifjabb Bertha János (1757–1837) nevű gyermeke, aki Vas vármegyei esküdt, táblabíró lett. Az 1760-as évekbeli vasi betáblázási jegyzőkönyvek alapján a megye egyik legjelentősebb hitelnyújtója volt,[3] így feltehetőleg a vagyona elég tetemes összegű lehetett.[7] Ezt támasztja alá az is, hogy Bertha Klára lánya, Sibrik Erzsébet (1768–1803) az apja tetemes örökségéből nem kapott semmit, csak anyai, vagyis dédapai ágon kapott örökséget hozományul.[7]

1761-ben megszületett Bertha Mária Terézia (1761–1830) nevű lánya Szombathelyen, majd a győri püspök szombathelyi uradalmának lett a tiszttartója (provisor),[6][8] és a törvényhatóság akkori hiteléletének aktívan kölcsönző személyisége.[7] 1763. október 12-én Mária Terézia királynő nemességigazolást adott Bécsben a felsőőri Bertha család tagjainak, így Bertha Jánosnak is testvérével, Lászlóval (1723-1783) együtt:[9] ekkor kapta János a családtól eltérő címert. Bertha hitelnyújtása 1761 és 1764 között érte el a csúcsát: ekkor 38.231 forint került betáblázásra. 1765 és 1767 közötti jóval szerényebb mérvű pénzkihelyezések történtek: a tárgyidőszakban csupán 4242 forintot tábláztak be Bertha számára aktívumként. Adósai köre kisebb mértékben a vasi és a soproni térség jónevű birtokos családjai közül kerültek ki, úgy mint Bezerédy Károly (1707–1766), Niczky Sándor, felsőbüki Nagy Lajos vasi és soproni táblabíró. De a hitelek legnagyobb részét sárvár-felsővidéki gróf Széchényi Ignác (1712–1777) és felesége, lósi és hédervári Viczay Anna Mária (1724–1796) grófnő vette fel.[3] 1767-ben, Mária Terézia úrbérrendezése korában az úrbéri tabellák szerint Gyöngyösapátiban 87 holdnyi földdel és 6 jobbággyal bírt,[10][11] mellyel a falu tulajdonosa volt, aminek a földje első osztályú volt.[12] Seregélyházán 50 holdas birtoka volt 3 jobbággyal,[10][13] ahol volt kúriája is, amit árendába adott ki. Kiscsömötében volt egy vendégfogadója, Apátiban nyolc, Seregélyházán három, Kiscsömötében 11, Nagycsömötében pedig 13 jobbágyhelye.[12] 1768-1769 között a Foky család kányavári jobbágyaival kapcsolatos perében segédkezett Gyöngyösapátiban.[14]

1777-ben Gyöngyösapátiban Szentháromság-szobrot állíttatott: felső részén a keresztről levett Fiúisten testét az Atya ölében tartja, alsó részén Bertha János neve és címere látható. 2004-ben a község önkormányzata és a Gencsapátiért Közalapítvány felújította, mely a mai napig megvan, nem messze a helyi kastélytól a Hunyadi úton.[8] 1779-ben a községben lévő malmának a fejét bizottság vizsgálta.[2]

1782. november 24-én hunyt el Apátiban. Halála után Mária lánya lett a gencsapáti Széchényi-kastély tulajdonosa.[15]

Családja

[szerkesztés]
Lásd még: Bertha család

Felesége Árossy Klára (1730 - Szombathely, 1761. december 14.) volt, akinek a szülei Árossy István és Csery Judit voltak. Házasságukból nyolc gyermek született: Klára, István, János, Ferenc, János, Vince, Imre és Mária.[16]

Galéria

[szerkesztés]
  • 1763-ban kapott címere Johann Siebmacher 1893-as könyvéből
    1763-ban kapott címere Johann Siebmacher 1893-as könyvéből
  • Címeres viaszpecsétje, 1763, Szombathely
    Címeres viaszpecsétje, 1763, Szombathely
  • Címeres viaszpecsétje, 1768-1769, Gyöngyösapáti
    Címeres viaszpecsétje, 1768-1769, Gyöngyösapáti
  • Bertha Mária (1761–1830) lányának aláírása, 1798, Soprony
    Bertha Mária (1761–1830) lányának aláírása, 1798, Soprony
  • Bertha Mária (1761–1830) lányának pecsétje, 1798, Soprony
    Bertha Mária (1761–1830) lányának pecsétje, 1798, Soprony
  • A gencsapáti Szentháromság-szobor
    A gencsapáti Szentháromság-szobor
  • A gencsapáti Szentháromság-szobor felső része
    A gencsapáti Szentháromság-szobor felső része
  • A gencsapáti Szentháromság-szobor alsó része Bertha János nevével és címerével
    A gencsapáti Szentháromság-szobor alsó része Bertha János nevével és címerével
  • A gencsapáti Széchenyi-kastély 1890-ben, ahol korábban többek között ő és Mária lánya is lakott
    A gencsapáti Széchenyi-kastély 1890-ben, ahol korábban többek között ő és Mária lánya is lakott

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b c FamilySearch (angol nyelven). (Hozzáférés: 2023. május 16.)
  2. ↑ a b Vasi honismereti és helytörténeti közlemények, 2019/1, Vas megyei levéltár, HU – ISSN 1219-2783
  3. ↑ a b c Előadások Vas megye történetéről III. - Vas megyei levéltári füzetek 9. (Szombathely, 2000) | Könyvtár | Hungaricana. library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2023. május 16.)
  4. ↑ Balogh Gyula: Vas vármegye nemes családjai, 17-18. o., Szombathely, 1901
  5. ↑ Schneider Miklós: Vas vármegye 1754/55. évi nemesi összeírása, Szombathely, 1939
  6. ↑ a b Szluha, Márton. Vas vármegye nemes családjai, I. kötet. Heraldika kiadó, 167–169. o. (2011). ISBN 9789639204577 
  7. ↑ a b c Levéltári Szemle, 53. (2003) | Könyvtár | Hungaricana. library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2023. május 16.)
  8. ↑ a b Gencsapáti Értéktára - Értékek - Szentháromság szobor („Gencs és Apáti határán” 1777) (magyar nyelven). gencsapatiertektar.hu. (Hozzáférés: 2023. május 16.)
  9. ↑ Királyi Könyvek: A 57 – Magyar Kancelláriai Levéltár – Libri regii – 46. kötet – 452–459. o.
  10. ↑ a b Felhő Ibolya: Az úrbéres birtokviszonyok Magyarországon Mária Terézia korában, Budapest, 1970, hungaricana.hu
  11. ↑ Mária Terézia Úrbéri Tabellák, Apáti (VAS), 1767, hungaricana.hu
  12. ↑ a b Képeslevelezőlap-gyűjtők Egyesülete. Két patak – két falu. Képek Gencsapáti történetéből (2022) 
  13. ↑ Mária Terézia Úrbéri Tabellák, Seregélyháza (VAS), 1767, hungaricana.hu
  14. ↑ Nagy Iván iratai - Nagy Iván Könyvek 13. (Balassagyarmat, 2003) | Library | Hungaricana. library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2023. május 16.)
  15. ↑ Virág, Zsolt. Vas megye kastélyai és kúriái, Magyar kastélylexikon, 68-70. o. (2004). ISBN 9632142802 
  16. ↑ Bertha János, FamilySearch.org

Források

[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bertha_János_(törvényszéki_bíró)&oldid=26919575”