Berrár Mihály
| Berrár Mihály | |
 | |
| Született | 1884. december 5.[1] Tiszabura |
| Elhunyt | 1929. május 25. (44 évesen)[1] Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert (55/1-56)[3] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Berrár Mihály témájú médiaállományokat. | |
Berrár Mihály (Tiszabura, 1884. december 5. – Budapest, 1929. május 25.) állatorvos, főiskolai tanár.
Élete
[szerkesztés]Kisbirtokos család gyermeke. Aradon szerezte meg reáliskolai érettségi bizonyítványát, majd Budapesten 1906-ban az állatorvosi oklevelét. A főiskolai ifjúság körében szerveződő egyesületi életben már hallgató korában aktívan részt vett (a frissen alapított Ifjúsági Kórházegyesületnek alelnöke, később az Állatorvostan-hallgatók Körének elnöke, az Egyetemi és Főiskolai Diákszövetség társelnöke).[4] 1906–1912 között az Állatélettani Intézet tanársegéde. Ismereteinek bővítésére eközben tanulmányutakat tett, 1909 nyarán Németországban és Franciaországban az élettan és a szövettan gyakorlati oktatásának módszertanát tanulmányozta és megismerkedett e két ország állatorvosi intézeteinek munkájával. A következő esztendőben nyolc hónap időtartam alatt járt Egyiptomban, Indiában, Kínában, Burmában, Angliában. 1911-ben állatorvos-doktori fokozatot szerzett.
1912-ben került a Sebészeti Klinikára, ahol 1921-ig (1917-től tanársegédként) dolgozott. Az első világháború alatt az egyik hadikórház vezetője volt. 1919-ben A szemvizsgálat módszerei címen magántanári képesítést nyert. 1917–1920 között újabb tanulmányutat tett Német-, Franciaországban, Egyiptomban, Indiában, Japánban és az USA-ban. 1921. június 7-től Plósz Béla utódaként az Állatorvosi Főiskolán a sebészet és a szemészet tanszékvezető rendkívüli, 1924-től nyilvános rendes tanára lett. Az 1923/1924. és 1924/1925. tanévben a tanári kar jegyzője, az 1926/27-es tanévben prorektor is volt.
1922 óta rendkívüli tagja volt az Országos Állategészségügyi Tanácsnak.
Az állatorvosi szemészet első magyarországi művelője, az első teljes állatorvosi sebészet tankönyv szerzője. Különösen értékesek a havivakság oktanát kutató, valamint az inak és ízületek statikájára vonatkozó vizsgálatai. Munkája eredményeképpen kezdték meg a klinika kibővítését, a tervezeteket (az épületekre, berendezésre és a műszeres felszereltségre) még ő dolgozta ki, de magát a megvalósulást már nem láthatta.
Egyre súlyosbodó gyomorbetegsége miatti műtéte után nem épült fel teljesen, fiatalon hunyt el. Sírja a Fiumei úti sírkertben (Kerepesi temető) 55. parcella 1. sor 56. sírhelyén található. 2007 óta védett.[5]
Cikkei, írásai az Uránia (1906), az Állatorvosi Lapok (1910–), a Közlemények az Összehasonlító Élet- és Kórtan Köréből (1913, 1929), a Természettudományi Közlemények (1913) lapjain és a Tolnai világlexikona szócikkei között jelentek meg.
Művei
[szerkesztés]- Az emésztőcsatornában élő bakteriumok szerepe az emberi szervezetben. Uránia - Népszerű tudományos folyóirat 8. 1907. 4. szám, 170–173. oldalak
- Dr. Plósz Béla nyugalomba vonulása. Állatorvosi Lapok 44. évf. (1921) 5–6. szám, 31–32. oldalak
- Állatorvosi sebészet (I. Általános sebészet és szemészet, II. Részletes sebészet). Budapest, 1924
- A sebészet harca a baktériumokkal. Budapest, 1927. 13–24. oldalak. /A m. kir. Állatorvosi Főiskola kiadványai 42./
- Vizsgálatok a havi vakság oktanáról (Manninger Rezsővel), Budapest, 1928
Emlékezete
[szerkesztés]- Tiszaburán utca viseli nevét.
- Emléktábláját 1986. október 30-án avatták fel Tiszaburán. Szövege: „Dr. Berrár Mihály (1884–1929) Tiszabura szülötte / az állatorvosi sebészet professzora / munkássága emlékére 1986 / Magyar Agrártudományi / Egyesület / Községi Tanács Lenin Tsz / Tiszabura.”
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Berrár Mihály, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00523/01683.htm
- ↑ PIM-névtér-azonosító. (Hozzáférés: 2020. június 19.)
- ↑ https://library.hungaricana.hu/hu/view/BFLV_bn_25_07_1999_3_2/?pg=298&layout=s
- ↑ Fehér György: Dr. Berrár Mihály 1884–1929.
- ↑ Berrár Mihály felújított síremlékének avatása. 2016.
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 197. o.
- Karasszon Dénes: A magyar állatorvoslás története Budapest, 1991.
- Kapronczay Károly (szerk.) Magyar Orvoséletrajzi Lexikon, Mundus Kiadó. Archiválva 2021. június 22-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Berrár Mihály portréja. Állatorvostudományi Egyetem Könyvtár és Levéltár Képtára (2005).
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái, 3. kötet. Budapest, 1941. 77. oldal
- V. Góz Gabriella: Berrár Mihály Magyar agrártörténeti életrajzok I. (A–H). Szerk. Für Lajos, Pintér János. Budapest: Magyar Mezőgazdasági Múzeum. 1987. 195–196. o. ISBN 963-01-7834-6
- Szécsi Pál: Berrár emléktábla avatása szülőfalujában. Magyar Állatorvosok Lapja 42. évf. 2. sz. (1987) 72. oldal
- Emlékülés Berrár és Gouth professzorok születésének 100. évfordulóján. Magyar Állatorvosok Lapja, 1985. 10. szám. 629–631. oldalak