Ugrás a tartalomhoz

Berlin Schönefeld repülőtér

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Berlin-Schönefeld repülőtér szócikkből átirányítva)
Berlin-Schönefeld repülőtér
Flughafen Berlin-Schönefeld
IATA: SXF  ICAO:
  • EDDB
  • ETBS
Adatok
ElhelyezkedésSchönefeld
Németország
Kiszolgált város
Megnyitás1946
Bezárás2020. október 25.
ÜzemeltetőFlughafen Berlin Brandenburg GmbH
NévadóBerlin (kormányzati székhely)
Tszf. magasság48 m
Utasforgalom11 652 922 (2016)[1]
Teherforgalom9056 tonna (2016)[1]
Gépmozgás96 562 (2016)[1]
Futópályák
IrányHosszBurkolat
07L/25R (korábban 07R/25L)3600 maszfalt[2]
Elhelyezkedése
Berlin-Schönefeld repülőtér (Berlin)
Berlin-Schönefeld repülőtér
Berlin-Schönefeld repülőtér
Pozíció Berlin térképén
é. sz. 52° 22′ 43″, k. h. 13° 31′ 14″52.378611°N 13.520556°EKoordináták: é. sz. 52° 22′ 43″, k. h. 13° 31′ 14″52.378611°N 13.520556°E
Térkép
A Berlin-Schönefeld repülőtér weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Berlin-Schönefeld repülőtér témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Berlin-Schönefeld repülőtér (IATA: SXF, ICAO: EDDB, 1995 előtt: ETBS) (németül Flughafen Berlin-Schönefeld) Berlin korábbi két nemzetközi repülőtere közül a kisebbik volt; az egykori Kelet-Berlin repülőtere, az NDK nemzeti légitársaságának, az Interflugnak a bázisa. Üzemeltetője a Flughafen Berlin Brandenburg GmbH (FBB) volt, részvényesei Berlin, Brandenburg állam és a Német Szövetségi Köztársaság volt. 2016-ban a repülőtér utasforgalma 11 652 922 fő volt, ezzel korábban az ország hetedik legforgalmasabb repülőterének számított.[3] A repülőtér több diszkont légitársaság (EasyJet, Ryanair, Wizz Air) bázisa volt.

Maga a repülőtér 2020. október 25-én megszűnt, infrastruktúrája integrálásra került a Berlin-Brandenburg repülőtérbe, amelyben a repülőtér 5-ös termináljaként üzemel tovább.[4]

Fekvése és megközelítése

[szerkesztés]
A berlini repülőterek fekvése
A repülőtér megközelítése Berlinből

Az egykori repülőtér, illetve a mai 5-ös terminál a Brandenburg állam Dahme-Spreewald megyéjében lévő Schönefeld városában található, Berlin történelmi városmagjától 22 km-re délkeletre; a már nem használt északi futópálya benyúlik Berlin területére. A repülőtér 48 méterrel fekszik a tengerszint fölött, 620 hektáros területével a régió legnagyobb területű repülőtere.

Vasúti megállója egykor a Berlin-Schönefeld repülőtér nevet viselte (németül Berlin-Schönefeld Flughafen), ahová regionális vonatok is közlekedtek. Óránként kétszer járt az „Airport Express”, melynek RE7 és RB14 vonala Berlin Ostbahnhofon át Berlin Hauptbahnhoffal kötötte össze a repülőteret, RB22 vonala pedig Potsdamba közlekedett. A repülőtér ezeken kívül számos buszjárattal is megközelíthető volt. Autóval a 113-as szövetségi autópályán át érhető el. A taxik az L terminálrész elől indultak.

Ma egyedül S-Bahn-szerelvények (S9, S45) állnak meg az újonnan átnevezett BER repülőtér 5-ös terminál (Flughafen BER Terminal 5), állomáson, amelyek közvetlen kapcsolatot biztosítanak a mai repülőtér termináljai és Berlin belvárosa között.

Története

[szerkesztés]

A kezdetek

[szerkesztés]

1934. október 15-én kezdte meg működését Schönefelden a Henschel repülőgépgyár, amely a második világháború végéig körülbelül 14 000 repülőgépet épített. A gyár miatt épült három, egyenként 800 méter hosszú beton futópálya. 1945. április 22-én a szovjet csapatok elfoglalták Schönefeldet. A gyár egyes létesítményeit vagy szétszedték és hazájukba vitték, vagy felrobbantották, a területen pedig 1947-ig vasúti kocsikat javítottak, valamint mezőgazdasági gépeket építettek és javítottak meg.

A repülőtér építése, 1961
Tupoljev Tu–144 gép a Schönefeld repülőtéren, 1970-es évek eleje

A II. világháború után

[szerkesztés]

1946-ban a szovjet légierő a Berlin közelében fekvő johannisthali repülőtérről Schönefeldre költözött. Az Aeroflot még ugyanebben az évben járatokat kezdett üzemeltetni a repülőtérre. 1947-ben a németországi szovjet katonai vezetés 93-as számú utasításában elrendelte egy polgári repülőtér építését Schönefelden. Az eredeti építkezés befejezése után a repülőteret az ország 1990-es újraegyesítéséig többször is bővítették, és a Német Demokratikus Köztársaság fő repülőterévé vált, utaskapacitását 18 millió főre tervezték. A repülőtér jelentőségét mutatja, hogy ún. Jugendobjektté nyilvánították (a szocialista Kelet-Németországban a fiatal munkásbrigádok számára ezen program keretén belül tűztek ki megvalósítandó célokat, gyakran valaminek a felépítését). Mivel Schönefeld a tulajdonképpeni Berlin határán kívül feküdt, a Tegel és Tempelhof repülőterekkel ellentétben itt nemcsak a szövetséges államok légitársaságainak gépei szállhattak le korlátozások nélkül, hanem a világ bármely országából érkezők, Berlin négyhatalmi felosztásának ideje alatt is. Ebbe beleszámítottak a keletnémet légitársaságok is, mint az Interflug vagy 1963-as megszűnéséig a keletnémet Deutsche Lufthansa. A repülőteret a nyugatnémet légitársaságok, köztük a Lufthansa is használhatták volna, erre azonban ideológiai okokból nem került sor. Egyedül az északi (ma már a 113-as autópálya építése miatt nem létező) futópálya keleti vége nyúlt be Berlin egyik városrészébe, Bohnsdorfba, így a kelet felé felszálló vagy onnan közelítő gépek technikailag behatoltak Kelet-Berlin légterébe, amire a nem szövetséges országok légitársaságai elvileg nem voltak jogosultak, gyakorlatilag azonban a megszálló hatalom szemet hunyt fölötte.

Az 1960-as évektől a rendszerváltásig a „Berlin-Schönefeld központi repülőtér” néven ismert légikikötő Nyugat-Berlin lakosságát is nagyon érdekelte, mert innen számos szocialista ország repülőterei elérhetőek voltak, köztük Budapesté vagy Prágáé, később pedig több olyan, az NSZK-n kívüli nyugat-európai célpont is, amelyekre Tempelhofról vagy Tegelről nem (vagy csak jóval magasabb áron) indult járat. Mivel a keleti blokkban a kerozin beszerzése a szocialista államok közti kereskedelmi megegyezések keretén belül folyt, az üzemeltetési költségek az Interflugnál olyan alacsonyak voltak, hogy a légitársaság megengedhette magának, hogy akár 70%-kal alacsonyabb áron kínálja a repülőjegyeit, mint az ugyanoda a Tegelről vagy a Tempelhofról induló járatokat üzemeltető légitársaságok.[5] A kelet-berlini közlekedési vállalat 1963 és 1990 között ráhordó buszjáratot is üzemeltetett nyugat-berliniek számára a repülőtérre, a Charlottenburg városrészben, a Kurfürstendamm és az Adenauerplatz sarkán álló Hotel Arosától, amely megállt a nyugat-berlini Messegeländénél (a központi távolsági buszállomásnál) és Wilmersdorfban, a Güntzel- és az Uhlandstraße sarkán, a keletnémet Helios utazási irodánál.[6]

1959. október 3-án szállt le a repülőtéren az első sugárhajtású repülőgép, a SAS Scandinavian Airlines egyik Caravelle típusú gépe.[7] A repülőtér 1961-ben az 1-es besorolást kapta az ICAO-tól.

1960-ban az NDK vezetése a schönefeldi repülőtér bővítéséről döntött. Erre egyrészt az elkövetkezendő évtizedekben várható forgalomnövekedés miatt volt szükség (úgy számították, 1980-ig a repülőtér eléri az évi 3,5 millió utast, egész Berlin pedig a 14 milliót), másrészt pedig azért, hogy legyen egy repülőtér, amely megfelel a modern, sugárhajtású gépekkel bonyolított forgalomnak és a hatékony utaskiszolgálás követelményeinek. A tervek előrevetítették a rövid- és hosszútávú járatok szétválasztását. A pályaudvartól északra két utasmólóval rendelkező terminálépületet és két rövid futópályát terveztek, délre egy terminálépületet szintén két utasmólóval és egy vagy két további futópályával. A meglévő futópályát több mint 4 km hosszúra tervezték bővíteni. Mindezek mellett a repülőteret szoros összeköttetésbe kívánták hozni a berlini S-Bahn-, metró- és vasúthálózattal.[8]

A repülőtér átépítési terveinek összehasonlítésa

Az egymilliós utasforgalmat 1969-ben lépte át a repülőtér, a hárommilliót azonban csak 1990-ben érte el.[9] Nem sokkal az újraegyesítés előtt az Interflug négy kontinensen 53 repülőtérre indított járatokat Schönefeldről.

1976-ban adták át a ma a repülőtér északi részén található L terminált, NPA (Neue Passagier-Abfertigung, új utasterminál) néven. 1985-ben az épületet bővítették a mai K és Q terminálokkal, melyek az L-től balra és jobbra találhatóak. Ebben az időben a K terminált (melyet ma az easyJet használ) kizárólag a Nyugat-Berlin felől érkező és oda induló utasok számára tartották fenn, ami azt jelentette, hogy teljesen el volt zárva a többi termináltól és a nagy előtér többi részétől is, és csak egy korláttal elzárt ellenőrzőponton keresztül lehetett megközelíteni. A fentebb már említett nyugat-berlini transzferbuszokat innentől már nem a közeli határátkelőhelyen (Waltersdorfer Chaussee) ellenőrizték, ehelyett a keletnémet határőrség egyetlen tagja szállt fel az érkező buszra, és ő vezette a buszt a terminálig vezető rövid úton (hogy más keletnémet állampolgár ne tudjon észrevétlenül felszökni itt a buszra és bejutni a repülőtér nyugatiaknak fenntartott részébe). A check-in, a poggyászfeladás és az útlevélellenőrzés szintén teljesen elkülönítve zajlott a nyugat-berliniek esetében, csak a kapuk előtti nagy váróteremben keveredhettek a keletnémet utasokkal. Érkezésnél ugyanez a procedúra zajlott le visszafelé: a Nyugat-Berlinbe tartó utasoknak 1985 utá nem az általában használt érkezési csarnokba kellett menniük, hanem azonnal a B terminál érkezési területére irányították őket, ellenőrzés után. Itt szálltak be a transzferbuszba, amelyet a keletnémet határőrség egyik tagja kísért a határátkelőhöz. A határőr itt elhagyta a buszt, és minden további ellenőrzés nélkül továbbengedte Nyugat-Berlin felé. Ez az újfajta utaskezelés (a határátkelésnél történő útlevélellenőrzés kihagyása) 1985 után jóval egyszerűbbé és kevésbé időigényessé tette a nyugat-berliniek számára a schönefeldi repülőtér használatát.

Az L terminál második szintjén ma egy látogatók számára kialakított terasz és egy étterem található. A terasz eredetileg az épület teljes hosszán végighúzódott, az 1990-es évek óta azonban kisebb területet foglal el az L terminál fölött.

A repülőtér déli részén voltak az Interflug hangárjai és karbantartó épületei, melyeket felújításuk után a Lufthansa vett használatba. A repülőtérnek ezt a részét katonai célokra is használták.

A keletnémet Néphadsereg 44-es repülőosztaga az 1980-as évek elején átköltöztette a kormány Tu-134 gépeit Marxwaldéből (a mai Neuhardenbergből) Schönefeldre, mert a kormány egyre több tagja repült Berlinből külföldre. A repülőosztag három Il-62 gépet állomásoztatott a repülőtéren.

Az újraegyesítés után

[szerkesztés]
Az L terminál csarnoka
Az M (korábban D) terminál kívülről
Egy Concorde 1999. március 20-án Schönefelden
Egy Airbus A320 felszállása, háttérben a régi toronnyal és a berlini tévétoronnyal

Németország újraegyesítése után a repülőtér az 1990-es évekbeli további bővítések ellenére is jelentős csökkenést tapasztalt utasszám terén. Ezt részben az Interflug 1991-es megszűnése okozta, részben pedig a többi légitársaság átköltözése a modernebb és központibb fekvésű Berlin-Tegel repülőtérrel. Schönefeld ebben az időszakban visszafelé fejlődött, főleg charterjáratok használták. Ennek ellenére 1992-ben használatba vehette a felújított déli futópályát. A terminálhoz közel álló repülőgépek egészen a rendszerváltás utánig gyalog is megközelíthetőek voltak az utasok számára, az A terminál három utashídját először 1993-ban használták. 1991 és 1993 között a repülőteret a légierő 65-ös repülőszázada használta Il-62M gépeivel.

Az üzemeltető cég 1995-ben bővítette a terminált. 1996 elején a német állam, valamint Berlin és Brandenburg szövetségi államok úgy döntöttek, a repülőteret kibővítik egy nagyobb repülőtérré, amely a Berlin-Brandenburg nevet kapta. Ebben az időben kevés, menetrend szerinti járatokat üzemeltető légitársaság használta a repteret; közéjük tartozott az Aeroflot, amelynek Moszkvába volt innen járata, valamint a Rossija, amelynek Szentpétervárra. A diszkont légitársaságok fellendüléséig (amelyek 2007-ben a repülőtér teljes forgalmának körülbelül 80%-át adták[10]) a repülőteret használó gépek nagy része chartergép volt. A charterjáratok uralta időszak 2003-ig tartott, innentől kezdve Schönefeld a diszkont légitársaságok egyik fő úti célja lett. A Ryanair, valamint a KLM leányvállalata, a Buzz átvette a Schönefeld-London útvonalat, a V Bird légitársaság Weezébe indított járatot, a Germanwings 2003 ősze óta már nem a Tegelről, hanem a Schönefeldről indít járatokat különféle külföldi repülőterekre. Fontos mérföldkő volt a repülőtér történetében az EasyJet érkezése 2004. április 28-án; 2005-ben Berlin-Schönefeld a légitársaság második legnagyobb európai bázisa lett London–Luton után. 2005. március 11-én a Germanwings is bejelentette, hogy két gépet Schönefelden fog állomásoztatni. Az EasyJettel való békés együttműködés érdekében a Germanwings főleg olyan repülőterekre indított járatokat Schönefeldről, ahová az EasyJet nem. A 2012-13-as téli menetrend bevezetésével a Germanwings átköltözött a Tegel repülőtérre.

2005. december 19-én megnyílt az M terminál, amely mindenekelőtt a diszkont légitársaságok kiszolgálásra épült, és 2012-ig főleg a Germanwings járatai használták. Eredetileg az EasyJetet tervezték ideköltöztetni a K terminálról. A diszkont légitársaságoknak köszönhetően Schönefeld utasszáma 2005-ben 50%-kal nőtt, 5,08 millióra. Ez nagyobb növekedés, mint amit a többi berlini repülőtér produkált. 2006-ban a repülőtérnek 5713 alkalmazottja volt.[11] 2006 óta a Schönefeld vasúti pályaudvar már nem távolsági pályaudvar.[12] 2007. november 30-ától a repülőtér északi futópályáját nem használták, majd később megszüntették, hogy lehetővé tegyék a 113-as autóút bővítését. A légiforgalom azóta csak a déli futópályát használta, amely az új Berlin-Brandenburg repülőtér felépítésével annak északi futópályává vált. Az egykori északi futópálya egy megmaradt része jelenleg a hosszabb ideig itt tárolt, nagyobb méretű magánrepülőgépek parkolójául szolgál, mert az eddig erre a célra használt terület az építkezés miatt már nem alkalmas rá.

Beépítése a Berlin-Brandenburg repülőtérbe

[szerkesztés]
A Schönefeld repülőtér az építkezés elején
Bővebben: Berlin-Brandenburg repülőtér

Az 1960-as években tervezett, de csak részben megvalósult átfogó bővítési tervek után az 1990-es évek első felében megkezdődtek a komplex területrendezési munkálatok egy új, nagy repülőtér létrehozása érdekében, mert az újraegyesítés után megnövekedett utasszám szükségessé tette. 1996-ban a repülőtér vezetése, Berlin és Brandenburg államok, valamint a szövetségi kormány úgy tervezte, hogy 2012-re Schönefeldet bővítsék és képessé tegyék arra, hogy egyedüli repülőtérként szolgálja ki Berlint, ezzel a fővárosi régió legfontosabb, az országban pedig a frankfurti és a müncheni mellett az egyik legfontosabb utas- és teherforgalmi repülőterévé váljon. A terv része volt, hogy Tegel repülőteret az új repülőtér használatba vétele után legkésőbb hat hónappal, a Tempelhof repülőteret pedig 2008 októberének végén bezárják. Az építkezés 2006-ban megkezdődött. A fejlesztés részeként az északi futópályát 2007. december 1-jével lezárták.[13] Az új autóút az egykori futópálya egy részét keresztezi. A déli futópályát, amely a tervek szerint az új, nagy repülőtér északi futópályája lesz, 3600 méteresre hosszabbították és 2012. április 23-án átadták a forgalomnak. Május 3-a óta a korábbi 07R/25L helyett a 07L/25R jelet használja. A felújítás 2015. május 2-ára lezajlott. Az északi futópálya felszámolása 2015. május 6-án kezdődött meg,[14] és október 24-én ért véget.[15]

Az új Berlin-Brandenburg repülőtér 2020. októberi megnyitása óta a korábbi repülőteret a BER 5-ös termináljaként használják tovább. 2020. október 25-én történt meg az épület szimbolikus átnevezése. Még ezt megelőzve új jelöléseket kaptak a meglévő terminálrészek és a parkolók 2020. március 31-én.[16]

Kialakítása

[szerkesztés]
A forgalmi előtér

A Berlin-Schönefeld repülőtér négy terminállal rendelkezett, melyeket 2020 tavaszától K, L, M és Q betűkkel jelöltek. A legtöbb repülőgép az L terminálról indult és ide érkezett. Az L terminálról többek között az Aeroflot és a Wizz Air járatai, valamint a Schengeni övezeten kívülre tartó járatok indultak. Az EasyJet volt az egyetlen légitársaság, amely a K terminált használta. Az M terminált a Ryanair, a Condor, a Sunexpress, a WOW air és a Norwegian Air Shuttle használták. A Q terminálon 2008-ig különleges biztonsági berendezések is voltak, ezért hosszú ideig innen indultak azok a járatok, amelyeknél kiemelkedő szintű biztonsági intézkedésekre volt szükség, például az izraeli járatok. Később rendezvényhelyszínként használták, konferenciákhoz és privát rendezvényekhez volt bérelhető. Innen indultak a sétarepülések egy történelmi „mazsolabombázó” géppel is, amely azonban 2010. június 19-én egy kényszerleszállás során károsodott, és azóta nem alkalmas repülésre. 2015 novembere óta a Q terminálon a kapacitás növelése érdekében további biztonsági ellenőrzőpontokat létesítettek olyan utasok számára, akiknek nincs feladandó poggyászuk, és már az interneten becsekkoltak a járatra. A négy terminál egybeépült egymással. Egyedül az L terminál rendelkezik utashidakkal, melyekből három található a forgalmi előtérben. Összesen 36 állóhely van a repülőgépeknek. A repülőtér területének déli részén található a kisgépes terminál, ahonnan magánrepülőgépek, légitaxik, charterjáratok és helikopterek indultak. A teherszállító gépek terminálja 3850 m²-en helyezkedik el, kapacitása évente 30 000 tonna; az épületben többek között karantén is található állatok számára. A repülőtéren ezenkívül három hangár is található a nagygépek, továbbá három a kisgépek számára.

Az Aeroflot Airbus A320-200 gépe az L terminál előtt

A repülőtér 2007 végéig két futópályával rendelkezett, melyek közül az északi 2710 méter, a déli 3000 méter hosszú volt. Mindkét futópálya 45 méter széles. A Berlin-Brandenburg repülőtér építése során az északi futópályát részben lebontották, hogy legyen hely a 113-as autóút hosszabbításának, amely 2008 tavaszán készült el.[17] Még ezt megelőzően a déli futópályát meghosszabbították 3600 méteresre, hogy az épülő új repülőtér északi futópályájaként szolgálhasson.[18]

A repülőtér rendelkezett saját repülőtéri tűzoltósággal,[19] valamint CAT III műszeres leszállító rendszerrel, ami minden időjárási körülménynél lehetővé teszi a leszállást.

1992 óta a repülőtér területén rendezték meg kétévente a Berlini Nemzetközi Légiközlekedési és Űrhajózási Kiállítást. A repülőtér szomszédságában található a Lufthansa szimulátorközpontja.

2007 óta a repülőtéren volt található a Német Vöröskereszt egyik logisztikai központja, amely a katasztrófavédelmet szolgálta bel- és külföldön; 4000 m²-es területen helyezkedtek el a mentéshez használt eszközök. A repülőtérről vészhelyzet esetén 72 óra alatt értek el a mentőegységek a világ bármely tájára. Emellett különleges járművek is meg voltak találhatóak itt, melyeket egy Németországon belüli katasztrófa esetén használhattak a kommunikáció és a mentésirányítás elősegítésére.

A forgalom alakulása

[szerkesztés]

A Schönefeld repülőtér utasforgalma erőteljesen növekedésen ment keresztül. Míg 2003-ban 1,7 millió utas használta a repülőteret, 2005-ben már több mint ötmillió, 2006-ban pedig a forgalom már túllépte a hatmillió főt is.[20] 2016-ban 11,6 millió utas használta a repülőteret, ami az előző évhez képest több mint 35%-os növekedést jelent.[21]

Az utasforgalom alakulása 1991 óta

Berlin-Schönefeld repülőtér – Forgalmi statisztika[22]
Év Utasforgalom Rakomány (tonna) Légiposta (tonna) Gépmozgás
1991 1 069 886 06349 0553 29 472
1992 1 446 933 04686 1153 28 723
1993 1 572 361 03284 3825 31 334
1994 1 804 490 05823 3895 36 185
1995 1 861 674 10 573 3260 31 827
1996 1 766 452 13 716 1479 31 649
1997 1 870 213 14 473 1128 29 563
1998 1 876 209 12 111 0811 30 711
1999 1 861 385 09372 0565 29 304
2000 2 133 919 09604 0505 33 947
2001 1 851 377 09785 0193 27 635
2002 1 615 171 11 099 0202 25 755
2003 1 684 384 12 418 0242 25 549
2004 3 325 348 12 546 3229 39 420
2005 5 026 115 08833 4294 52 852
2006 6 026 228 03720 4373 58 647
2007 6 313 343 03870 4386 58 198
2008 6 638 162 04399 4415 68 771
2009 6 797 158 04246 2979 75 538
2010 7 297 911 04907 4751 76 595
2011 7 113 989 04649 4081 73 577
2012 7 097 274 05206 1125 71 758
2013 6 727 306 07370 6654 65 268
2014 7 292 517 07827 7229 70 325
2015 8 526 268 8128 6155 76 153
2016 11 652 922 9056 – 96 562

Utasforgalom úti célok szerint

[szerkesztés]
Legnépszerűbb úti célok az egykori Schönefeld repülőtérről[23]
Helyezés Cél Utasok száma
2016		 Változás Utasok száma
2015		 Indulások
2016		 Változás Indulások
2015
1  DEU Köln–Bonn 302 547 Növekedés202,42% 100 043 2467 Növekedés125,3% 1095
2  GBR London–Gatwick 298 285 Növekedés8,66% 274 519 2114 Növekedés9,31% 1934
3  ESP Barcelona 250 265 Növekedés72,84% 144 793 1580 Növekedés61,22% 980
4  GBR London–Stansted 225 084 Növekedés37,87% 163 253 1451 Növekedés34,98% 1075
5  CHE Basel-Mulhouse 215 707 Csökkenés-1,72% 219 492 1470 Csökkenés-0,2% 1473
6  BEL Brüsszel 213 594 Növekedés103,06% 105 186 1695 Növekedés104,96% 827
7  RUS Moszkva-Seremetyjevo 188 939 Növekedés22,91% 153 716 1817 Növekedés17,38% 1548
8  NLD Amszterdam 154 253 Növekedés21,57% 126 881 1.042 Növekedés15,39% 903
9  FRA Párizs–Orly 151 427 Növekedés1,42% 149 313 911 Csökkenés-0,55% 916
10  ESP Palma de Mallorca 150 142 Növekedés88,65% 79 589 981 Növekedés87,57% 523
11  NOR Oslo-Gardermoen 142 192 Növekedés8,77% 130 726 974 Növekedés9,44% 890
12  ISR Tel-Aviv Ben Gurion 137 555 Növekedés4,15% 132 074 874 Növekedés2,94% 849
13  ITA Róma-Ciampino 117 486 Növekedés491,69% 19 856 732 Növekedés426,62% 139
14  ITA Bergamo 115 400 Növekedés60,18% 72 045 728 Növekedés61,42% 451
15  DNK Koppenhága 113 575 Növekedés11,75% 101 633 837 Növekedés13,72% 736
16  ESP Madrid 106 868 Csökkenés-10,99% 120 067 634 Csökkenés-17,56% 769
17  GRC Athén 105 544 Növekedés100,91% 52 533 709 Növekedés95,32% 363
18  PRT Lisszabon 99 363 Növekedés6,78% 93 053 798 Növekedés2,57% 778
19  TUR Antalya 99 075 Csökkenés-21,36% 125 993 530 Csökkenés-25,56% 712
20  IRL Dublin 98 042 Csökkenés-25,33% 131 305 585 Csökkenés-32,53% 867
21  CHE Genf 97 515 Növekedés5,56% 92 381 719 Növekedés2,28% 703
22  GBR Manchester 90 512 Növekedés89,18% 47 844 590 Növekedés85,53% 318
23  GBR London–Luton 89 397 Csökkenés-3,3% 92 444 751 Csökkenés-5,06% 791
24  ITA Milánó-Malpensa 85 370 Csökkenés-3,98% 88 909 645 Növekedés2,54% 629
25  ITA Velence 83 473 Növekedés17,6% 70 980 626 Növekedés25,2% 500
A statisztikában csak indulások szerepelnek, érkezések nem.
Legnépszerűbb úti célok az egykori Schönefeldről országonként[23]
Helyezés Úti cél Utasok száma
2016		 Változás Utasok száma
2015		 Indulások
2016		 Változás Indulások száma
2015
1  Egyesült Királyság 935 737 Növekedés20,31% 777 743 6647 Növekedés17,63% 5651
2  Spanyolország 800 447 Növekedés59,35% 502 329 5025 Növekedés51,22% 3323
3  Olaszország 679 791 Növekedés47,92% 459 552 4630 Növekedés41,07% 3282
4  Németország 399 604 Növekedés212,36% 127 930 4964 Növekedés62,22% 3060
5  Svájc 319 512 Növekedés2,29% 312 364 2381 Növekedés3,03% 2311
6  Franciaország 288 572 Növekedés27,67% 226 034 2453 Növekedés29,11% 1900
7  Oroszország 233 222 Növekedés24,35% 187 551 2310 Növekedés13,35% 2038
8  Belgium 221 988 Növekedés110,88% 105 267 2039 Növekedés86,04% 1096
9  Görögország 217 545 Növekedés40,63% 154 690 1464 Növekedés41,59% 1034
10  Norvégia 195 790 Növekedés5,98% 184 750 1349 Növekedés6,64% 1265
11  Hollandia 183 847 Növekedés44,81% 126 961 1378 Növekedés48,17% 930
12  Törökország 175 461 Csökkenés-12,54% 200 625 1119 Csökkenés-12,03% 1272
13  Portugália 145 737 Növekedés10,52% 131 866 1081 Növekedés6,82% 1012
14  Izrael 137 557 Növekedés4,1% 132 137 875 Növekedés2,82% 851
15  Írország 115 030 Csökkenés-22,21% 147 871 697 Csökkenés-28,88% 980
A statisztikában csak indulások szerepelnek, érkezések nem.

Kritikák

[szerkesztés]

Az eDreams légi utazással foglalkozó portál közvéleménykutatásán részt vevők Schönefeldet a világ legrosszabb nemzetközi repülőterévé választották.[24] A válaszolók a vásárlási lehetőségeket, az étkezési lehetőségeket és a várókat értékelték. Kritika érte az épület elavult állapotát, valamint azt is, hogy túl messze vannak a parkolók.[25] A repülőtér zajára rendszeresen panaszkodnak a közelben lakók.[26]

Balesetek

[szerkesztés]
  • Az Interflug Iljusin Il–62 repülőgépe (lajstromjel: DM-SEA) 1972. augusztus 14-én Königs Wusterhausennél lezuhant a schönefeldi repülőtér megközelítése közben, 31 perccel azután, hogy a repülőgép útnak indult Schönefeldről, de megkísérelt visszafordulni, mert problémák léptek fel az irányításával. A fedélzeten tartózkodó 156 ember közül senki nem élte túl a katasztrófát.
  • 1986. december 12-én az Aeroflot Minszkből érkező Tupoljev Tu–134 gépe zuhant le a repülőtér megközelítése közben Berlin egyik városrésze, Bohnsdorf közelében (lásd Aeroflot 892-es járat). A fedélzeten 82 ember tartózkodott, akik közül 72-en életüket veszítették, tíz utas megsérült.[27]
  • Az Interflug 102-es, Berlin–Moszkva járatát teljesítő Il–62 repülőgép (DDR-SEW) 1989. június 17-én egy szerencsétlen indulás során akadályokba ütközött a futópályán és darabokra tört; a fedélzeten tartózkodó 113 ember közül 21-en haltak meg.[28][29]

További hivatkozások

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b c Passagierrekord 2016: 32,9 Millionen Fluggäste an den Berliner Flughäfen
  2. ↑ Location Information for EDDB
  3. ↑ Arbeitsgemeinschaft Deutscher Verkehrsflughäfen: Passagierzahlen 2012. In: Tagesspiegel Online, abgerufen am 13. Januar 2013
  4. ↑ SXF ist nun BER T5 (német nyelven). rw. [2020. október 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 25.)
  5. ↑ Az Interflug története (németül)
  6. ↑ Westberlin – Flughafen Berlin-Schönefeld
  7. ↑ Neues Deutschland vom 4. Oktober 1959
  8. ↑ Moderne Flughäfen für den zivilen Luftverkehr 
  9. ↑ interflieger.de: Gründung der Deutschen Lufthansa und späteren Interflug GmbH (Die ersten Jahre) (abgerufen im Juni 2008)
  10. ↑ Berliner Flughäfen: Zukunftsstandort Schönefeld a(z) www.berlin-airport.de archívumban Hiba: ismeretlen archívum-URL (archiválva 2008. szeptember 1-ji dátummal)
  11. ↑ Jobmaschine Berliner Flughäfen, 2003. február 26. [2007. június 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. május 9.)
  12. ↑ Schönefeld: Kein ICE-Halt am neuen Großflughafen. a(z) morgenpost.berlin1.de archívumban Hiba: ismeretlen archívum-URL (archiválva 2005. november 27-i dátummal) In: Berliner Morgenpost, 27. August 2005
  13. ↑ Nordbahn des Flughafens Schönefeld ist geschlossen. Ministerium für Infrastruktur und Landwirtschaft des Landes Brandenburg, 2007. december 5. (Hozzáférés: 2014. január 3.) Archiválva 2014. január 3-i dátummal a Wayback Machine-ben Archivált másolat. [2014. január 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 14.)
  14. ↑ Mühlenfeld glaubt an BER-Eröffnung 2017 – Zum Start braucht der BER eine provisorische Erweiterung. [2015. július 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. május 17.)
  15. ↑ Schönefeld war in der Nacht zu Sonntag außer Betrieb. Tagesspiegel. (Hozzáférés: 2016. március 18.)
  16. ↑ ABCD becomes KLMQ. Berlin Brandenburg Airport. (Hozzáférés: 2020. március 31.)
  17. ↑ Der Tagesspiegel: Nordbahn von Schönefeld wird abgerissen (14. Dezember 2007)
  18. ↑ Bestehende Schönefelder Südbahn wird zur BBI-Runway ausgebaut. Berlin-Airport.de. Flughafen Berlin-Schönefeld GmbH (Pressemitteilung), 2006. szeptember 25. [2007. június 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. május 9.) Archiválva 2007. június 15-i dátummal a Wayback Machine-ben Archivált másolat. [2007. június 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 14.)
  19. ↑ Berliner Flughäfen: Flughafenfeuerwehr (Stand: 13. August 2008) Archiválva 2008. szeptember 13-i dátummal a Wayback Machine-ben
  20. ↑ Arbeitsgemeinschaft Deutscher Verkehrsflughäfen: ADV-Monatsstatistik, Dezember 2006 (pdf; 152 kB) Archiválva 2013. február 20-i dátummal a Wayback Machine-ben
  21. ↑ ck zu Pressemitteilungen Passagierrekord 2016: 32,9 Millionen Fluggäste an den Berliner Flughäfen, 2017. január 12.
  22. ↑ Berliner Flughäfen Verkehrsstatistik
  23. ↑ a b Publikation - Transport & Verkehr - Luftverkehr auf Hauptverkehrsflughäfen - Statistisches Bundesamt (Destatis)
  24. ↑ Flughafen Schönefeld schlechtester Airport der Welt. In: Berliner Morgenpost, 8. März 2017, abgerufen am 8. März 2017.
  25. ↑ Sarah Boroufka: Schönefeld, der Flughafen der sehr langen Wege. In: B.Z., 7. Februar 2015, abgerufen am 8. März 2017.
  26. ↑ Fluglärm-Gegner klagen wieder öfter. Archiválva 2017. augusztus 20-i dátummal a Wayback Machine-ben Im: RBB, 27. November 2016, abgerufen am 8. März 2017.
  27. ↑ Jens Blankennagel: Flugzeugunglück Gedenken an den Absturz vor 25 Jahren, 2011. december 11. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 14.)
  28. ↑ [sav]: Schuldiger am Unglück in Schönefeld 1989 gesucht. Interflug-Prozeß im Mai, 1997. április 16. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 14.)
  29. ↑ Thomas Loy: Nie aufgearbeitet Juni 1989: Flugzeugkatastrophe in Schönefeld, 2009. június 16.

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Flughafen Berlin Schönefeld című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Irodalom

[szerkesztés]
  • Bernd Kuhlmann: Schönefeld bei Berlin. 1 Amt, 1 Flughafen und 11 Bahnhöfe. Ges. für Verkehrspolitik und Eisenbahnwesen, Berlin 1996, ISBN 3-89218-038-5. Das Buch beschreibt die Geschichte Schönefelds, die – im Schatten der Luftfahrt – stets von strategischen, politischen, propagandistischen sowie von wirtschaftlichen Aspekten geprägt war.
  • Hans von Przychowski: Fehlstart oder Bruchlandung? Berlin-Brandenburger Flughafen-Politik. Verlorene Jahre – verlorene Millionen. Das Ringen um den BBI, 1990–2000, eine Zeittafel mit Kommentaren. NoRa, Berlin 2001, ISBN 3-935445-26-1.
  • Andreas Wendt, Frank Mangelsdorf (Hrsg.): Flughafen Schönefeld – Einst und jetzt. Culturcon/Märkische Oderzeitung, 2012, ISBN 978-3-941092-89-1.

További információk

[szerkesztés]

.html A repülőtér aktuális időjárása] a NOAA/NWS-től

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Berlin_Schönefeld_repülőtér&oldid=27111363”