Berki szellőrózsa

Berki szellőrózsa
Virága közelről
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae) Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots) Rend: Boglárkavirágúak (Ranunculales) Család: Boglárkafélék (Ranunculaceae) Alcsalád: Ranunculoideae Nemzetség- csoport: Anemoneae Nemzetség: Szellőrózsa (Anemone) L., 1753 Faj: A. nemorosa
Tudományos név
Anemone nemorosa L.
Szinonimák
Szinonimák Homotypic Anemanthus nemorosus (L.) Fourr., Ann. Soc. Linn. Lyon sér. 2, 16: 323. 1868. Anemonanthea nemorosa (L.) Gray, Nat. Arr. Brit. Pl., 2 : 725. 1821. Anemone nemorosa f. vulgaris Ulbr., Bot. Jahrb. Syst. 37: 226. 228. 1905. Anemonoides nemorosa (L.) Holub, Folia Geobot. Phytotax. 8(2): 166. 1973. Pulsatilla nemorosa (L.) Schrank, Baier. Fl., 2 : 82. 1789. Ranunculus nemorosus (L.) Garsault, Fig. Pl. Med. 4: t. 483. 1764, nom. inval., opus utique oppressum. Heterotypic Anemone francoana Merino, Fl. Galicia, 1 : 59. 1905. Anemone nemorosa f. glabriuscula G.Lawson, Proc. & Trans. Nova Scotian Inst. Sci. 2(4): 28. 1869. Anemone nemorosa f. nitida G.Lawson, Proc. & Trans. Nova Scotian Inst. Sci. 2(4): 28. 1869. Anemone nemorosa f. trifoliata Ulbr., Bot. Jahrb. Syst. 37: 226. 228. 1905. Anemone nemorosa var. bastardii Rouy & Foucaud, Fl. Fr., 1 : 44. 1893. Anemone nemorosa var. grandiflora Rouy & Foucaud, Fl. Fr., 1 : 44. 1893. Anemone nemorosa var. hirsuta Willk. Anemone nemorosa var. purpurea DC. Anemone nemorosa var. tenuifolia Rouy & Foucaud, Fl. Fr., 1 : 44. 1893. Anemone pedata Raf., Med. Repos. II, 5 : 361. 1808. Anemone pentaphylla Hook.f. ex Pritz., Linnaea, 15 : 657. 1841.
Elterjedés
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Berki szellőrózsa témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Berki szellőrózsa témájú médiaállományokat és Berki szellőrózsa témájú kategóriát.

A berki szellőrózsa (Anemone nemorosa) boglárkavirágúak (Ranunculales) rendjébe, ezen belül a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjába tartozó faj. Enyhén mérgező növény. Fogyasztása tilos, szerepel az OGYÉI tiltólistáján is.

Előfordulása

Szinte egész Európában nő, jóformán csak a Földközi-tenger partvidékén hiányzik. Északon megközelíti a sarkkört. Magyarországon főleg a Dunántúlon gyakori.

Megjelenése

15–30 centiméter magas, évelő, lágy szárú növény. Sárga vagy barna gyöktörzse vízszintesen kúszik a talajban. Sötétzöld, hosszú nyelű, tenyeresen szeldelt gallérlevelei csaknem örvösen állnak, a szeletek hasogatottak vagy fűrészes szélűek. Csillagszerű, 2-4 centiméter széles, pirossal futtatott fehér virágai egyesével állnak: kezdetben vagy esőben bókolók, később felegyenesednek. A virágtakaró levelek száma hat, néha hét.

Életmódja, élőhelye

Lomb- és tűlevelű, valamint elegyes erdők, cserjések, hegyi rétek lakója. Nyirkos, humuszban gazdag talajú liget- és láperdőkben gyakori. Termőhelyein tömegesen, összefüggő állományokban nő.

Március–áprilisban (esetenként májusig) nyílik; az egyik legszebb kora tavaszi erdei virágnak tartják.

Képek

• 
  Tömeges Berki szellőrózsa
• 
  Habitusa
• 
  Virágzó Berki szellőrózsák
• 
  Termése

Források

• Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6  
• Martin Walters: Vadvirágok. Fürkész Könyvek. Trivium Kiadó, Budapest, 2005. ISSN 0237-4935 ISBN 963-9367-66-4
• http://www.theplantlist.org/tpl/record/kew-2638482