Berkenyevirágmoly
 | ||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Argyresthia conjugella Zeller, 1839 | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Berkenyevirágmoly témájú kategóriát. |
A berkenyevirágmoly (Argyresthia conjugella) a valódi lepkék (Glossata) alrendjébe tartozó pókhálós molyfélék (Yponomeutidae) családjának egyik, hazánkban csak alkalomszerűen előforduló faja.
Elterjedése, élőhelye
[szerkesztés]Palearktikus faj. Első hazai példányai 1959-ben kerültek elő a keszthelyi fénycsapdából.
Megjelenése
[szerkesztés]Barna szárnya sárgán foltozott. A szárny fesztávolsága 13–14 mm.
Életmódja
[szerkesztés]Évente egy nemzedéke nő fel. A bábok telelnek át a talajban.
A lepkék nyáron rajzanak. Petéiket elsősorban a berkenye (Sorbus; főként a Sorbus aucuparia, másodsorban az alma gyümölcsére rakják. Egy-egy gyümölcsbe akár 25 hernyó is befurakodhat, és ilyenkor a gyümölcs deformálódik.
Kárképe markánsan különbözik almamolyétól: hernyói a gyümölcs héja alatt aknáznak. Összevissza kanyargó járatokat rágnak az alma húsába, és eközben nem hatolnak be a magházba. A hernyók a nyár végére fejlődnek ki. Ekkor finom szálon leereszkednek a talajra, és ott bebábozódnak.
További információk
[szerkesztés]- Mészáros Zoltán – Szabóky Csaba: A magyarországi molylepkék gyakorlati albuma. Budapest: Agroinform. 2005. arch Hozzáférés: 2018. április 6. (PDF)
