Berillium-monohidrid
| Berillium-monohidrid | |||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 13597-97-2 | ||
| |||
| InChIKey | AYBCUKQQDUJLQN-UHFFFAOYSA-N | ||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | BeH | ||
| Moláris tömeg | 10,02012 g mol−1 | ||
| Megjelenés | színtelen gáz | ||
| Termokémia | |||
| Std. képződési entalpia ΔfH |
321,20 kJ mol−1 | ||
| Standard moláris entrópia S |
176,83 J K−1 mol−1 | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
A berillium-monohidrid (BeH•) a molekulapálya-elmélet szerint a fél kötésrendű molekula egyik példája. Metastabil, egy vegyértékű gyök, csak gázfázisban figyelték meg. A berillium egy vegyértékkel kötődik a hidrogénhez, és van egy szabad vegyértéke.
A kötéshossza 134,2396(3) pm, a disszociációs energiája 17 702(200) cm-1.[1]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ (2015) „Beryllium monohydride (BeH): Where we are now, after 86 years of spectroscopy”. Journal of Molecular Spectroscopy 311, 76–83. o. DOI:10.1016/j.jms.2014.09.005.
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Beryllium monohydride című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.