Ugrás a tartalomhoz

Berend Iván

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nem tévesztendő össze a következővel: Berend T. Iván.
Berend Iván
Született1924. április 20.[1]
Budapest
Elhunyt2006. február 21. (81 évesen)[1]
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar Magyarország
HázastársaSchönberger Veronika
(h. 1944–2006)
Gyermekeikét gyermek:
Beáta (1946)
János (1951)
Foglalkozásaközgazdász
Tisztségeegyetemi tanár
IskoláiMagyar Közgazdaságtudományi Egyetem (–1949)
KitüntetéseiAkadémiai Díj (1982)
Sablon • Wikidata • Segítség
Berend Iván
Kattints az alábbi külső linkek egyikére!
Nem található szabad kép.(?)
külső linkjogvédett
Berend Iván. MTA Közgazdaság-Tudományi Intézet. 2006
1954-1985 között az Országos Tervhivatalban dolgozott
1953-1989 között a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen tanított
A pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem (JPTE) díszdoktora (1995)

Berend Iván (Budapest, 1924. április 20. – Budapest, 2006. február 21.) közgazdász, egyetemi tanár, az MTA doktora.

Életpályája

[szerkesztés]

Berend (Reich) Lajos és Frank Mária bőrdíszműves fiaként született. Apját kisgyermekkorában elvesztette.

Felesége 1944-től Schönberger Veronika iskolaigazgató. Leánya: Berend Beáta (1946. március 15.) középiskolai tanár, filozófus; fia: Berend János (1951. július 24.) autószerelő.

A Magyar Közgazdaság-tudományi Egyetemen közgazdász oklevelet szerzett (1949), az MKKE-n doktorált (1958), a közgazdaság-tudományok kandidátusa (1962), doktora (1978).

A Mérnökszakszervezet osztályvezetője (1947–1948), a Tudományos Folyóiratkiadó igazgatóhelyettese (1948–1949). Az Országos Tervhivatal Műszaki Fejlesztési Főosztály Közgazdasági Csoportjának vezetője (1949–1954). A Földművelésügyi Minisztérium (FM), illetve a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium (MÉM) Beruházási Politikai Osztályának vezetője (1954–1968). Az OT Beruházási és Építési Főosztály Mérlegosztályának vezetője (1968–1971), az Országos Tervhivatal Távlati Tervezési Főosztályának főosztályvezető-helyettese (1971–1985). A Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság-tudományi Intézete tudományos tanácsadója (1986-tól). Az MKKE-n a beruházás gazdaságtana tárgy előadó tanára (1953-tól), címzetes egyetemi docens (1965–1979), címzetes egyetemi tanár (1979-től). Az MSZMP KB Pártfőiskola előadója (1957-től). Az MTA–TMB önálló aspiránsa (1956–1962: megszakítással). FAO-, KGST- és EGB-programok szakértője. Agrárökonómiával, elsősorban a mezőgazdasági beruházások hatékonyságával, a beruházási tevékenység és az ezzel összefüggő fejlesztési politika kérdéseivel, a tőkeigényesség, a munka technikai felszereltsége és a munkatermelékenység összefüggéseivel, mezőgazdasági növekedéselméletekkel foglalkozott. Jelentős eredményeket ért el a magyar gazdaság növekedési pályáinak elemzése, a gazdasági fejlődés nem gazdasági feltételeinek feltárása, hosszú távú lehetőségeinek számbavétele terén.

Fontosabb művei

[szerkesztés]
  • Berend Iván (1924-2006) 24 publikációjának adatai. OSZK. Katalógus.[2]
  • A műszaki fejlesztés tervezése. (Többtermelés, 1953)
  • A mezőgazdasági építkezésekről. Niklai Ádámmal. (Statisztikai Szemle, 1955)
  • Nagyüzemi feltételek és jövedelmezőség a szövetkezeti gazdálkodásban. Többekkel. (Közgazdasági Szemle, 1957)
  • A termelőszövetkezetek beruházásai. Kappéter Ivánnal. (Mezőgazdasági termelőszövetkezetek üzemi kiskönyvtára. 10. Debrecen, 1957. 2. átdolgozott kiadás Budapest, 1961)
  • Mezőgazdasági beruházások. (Belpolitikai Szemle, 1959)
  • A termelőszövetkezeti építkezések néhány gazdasági vonatkozású kérdése. (Magyar Építőipar, 1959)
  • A termelőszövetkezetek építési beruházásainak helyzete. (Agrártudomány, 1959)
  • Az élő és tárgyiasult munka arányának változása a mezőgazdaságban. Kandidátusi értekezés (Budapest, 1962)
  • A szocialista mezőgazdaság anyagi-műszaki bázisának kiépítése. Tananyag az MSZMP gazdaságpolitikai tanfolyama számára. (Budapest, 1963)
  • A mezőgazdasági beruházások gazdaságossága és hatékonysága. (Közgazdasági Szemle, 1963)
  • Az üzemfejlesztési terv és a beruházások kapcsolata a termelőszövetkezeteknél. (Pénzügyi Szemle, 1966)
  • Beruházás a termelőszövetkezetben és az állami gazdaságokban. Monográfia. (Budapest, 1968)
  • A beruházások állami irányítása, népgazdasági tervezése. Az MSZMP KB Pártfőiskola jegyzete. (Budapest, 1968)
  • Mezőgazdasági építészet. Többekkel. (A Mérnöki Továbbképző Intézet előadásai. Budapest, 1968)
  • Relative Capital Intensity of Food Production and Industry. Benet Ivánnal. (Acta Oeconomica, 1969)
  • Az élelmiszergazdaság fejlesztésének eszközigénye. Benet Ivánnal. (Gazdaság [folyóirat], 1969)
  • A beruházási piac helyzetéről. (Közgazdasági Szemle, 1970)
  • Az eszközigényesség alakulásáról. (Közgazdasági Szemle, 1971)
  • A termelési adóalap- és beruházásigényessége a KGST-országokban. Huszár Józsefnével, Rabi Bélával. (Az MTA Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya Közleményei, 1971)
  • A beruházások népgazdasági tervezéséről. (Közgazdasági Szemle, 1972)
  • Fejlesztési politika hosszabb távon. Gazdasági fejlődésünk és az állóeszköz-igényesség kapcsolata. (Gazdaság [folyóirat], 1974)
  • Long-Range Development Policy – Interrelations between Economic Development and Capital Intensity. (Acta Oeconomica, 1974)
  • A beruházási rendszer. (Közgazdasági Szemle, 1975)
  • Fejlesztési-beruházási politika. (Közgazdasági ismeretek. Budapest, 1975)
  • Az eszközigényesség változása Magyarországon. I–II. köt. Monográfia és doktori értekezés is. (Az Országos Tervhivatal kiadványa. Budapest, 1977)
  • Eszközigényesség és fejlesztési politika. Monográfia. (Budapest, 1979 angolul: 1989)
  • Fejlesztéspolitikai dilemmák, megújítási korszakok. (Gazdaság [folyóirat], 1981)
  • The Renewal Cycle of Fixed Assets under the Conditions of the 1980s in Hungary. (Acta Oeconomica, 1983)
  • Az infrastruktúra szerepéről a gazdaság fejlődésében. (Gazdaság [folyóirat], 1985)
  • Capital Intensity and Development Policy. (Budapest, 1985 japánul: Kyoto, 1989)
  • A technika gazdasági abszorpciója. (Magyar Tudomány, 1987)
  • Növekedési pálya és tőkeigényesség. (Közgazdasági Szemle, 1988)
  • A fejlődés nem gazdasági tényezőinek szerepnövekedése. (Magyar Tudomány, 1991)
  • Gazdasági növekedés, átalakulás, átlényegülés. Transzformáció, transzfiguráció. (Magyar Tudomány, 1992)
  • Hungary’s Growth Path. Transformation or Transfiguration of the Growth Path. (Acta Oeconomica, 1993)
  • A növekedési pályaváltás motívumai Magyarországon. (Magyar Tudomány, 1995)
  • Az ezredforduló utáni magyar gazdaság kondíciói. (Új növekedési pálya felé. Tanulmányok a gazdasági rendszerváltás időszakából. Szerk. is. Bélyácz Ivánnal. A Janus Pannonius Tudományegyetem kiadványa. Pécs, 1997)
  • Az ezredforduló utáni magyar gazdaság. I–II. köt. Tanulmányok. (Tanulmányok a gazdasági rendszerváltás időszakából. Pécs, 1997)
  • A gazdasági növekedés a kétezredik évben is folytatódik. (Magyar Tudomány, 2000)
  • Gazdasági növekedés. Az ezredfordulói magyar gazdasági változások és történelmi hátterük. A Pécsi Tudományegyetem Közgazdaság-tudományi Kar Gazdálkodástani Doktori Iskola tananyaga. (Pécs, 2002)

Díjai, elismerései

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Berend Iván.: Ki kicsoda a magyar mezőgazdaságban? I. kötet A-H. Szerk. Balogh Margit. Szekszárd, Babits, 1997. (A századvég magyarsága 4.)
  • Halálhír. Meghalt Berend Iván. (Új Dunántúli Napló, 2006. márc. 27. és Népszabadság, 2006. ápr. 8.).
  • Berend Iván. Magyar ki kicsoda 1990. Több mint 6000 élő magyar életrajza. Főszerk. Hermann Péter, szerk. Markóczy Mária. Budapest, Láng Kiadó–TEXOFT Kft., 1990.
  • Berend Iván. Ki kicsoda 2000. Magyar és nemzetközi életrajzi lexikon, csaknem 20000 kortársunk életrajza. Főszerk. Hermann Péter, válogatta, szerkesztette. A. Gergely András et al. Bp., Biográf Kiadó–Greger Média Kft., 1999.
  • Révai új lexikona II. (Bak–Bia). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1998. ISBN 963-901-540-7   854.
  • Berend Iván - Névpont 2021 (magyar nyelven). Névpont.hu. (Hozzáférés: 2021. március 4.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Berend_Iván&oldid=27664045”