Berecz Frigyes
| Berecz Frigyes | |
| BHG Híradástechnikai Vállalat vezérigazgató | |
| Hivatali idő 1981 – 1986 | |
| Előd | Iklódy Gábor |
| Utód | Kovács Kálmán |
| Magyarország miniszterelnök-helyettese | |
| Hivatali idő 1986. december 30. – 1987. december 16. | |
| Magyarország ipari minisztere | |
| Hivatali idő 1987. december 16. – 1989. május 10. | |
| Előd | Kapolyi László |
| Utód | Horváth Ferenc |
| BHG Híradástechnikai Vállalat vezérigazgató | |
| Hivatali idő 1990 – 1990 | |
| Előd | Kovács Kálmán |
| Utód | Mikics László |
| Született | 1933. március 20. Budapest |
| Elhunyt | 2005. december 7. (72 évesen) |
| Párt | Magyar Szocialista Munkáspárt |
| Foglalkozás |
|
| Iskolái | Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (–1964) |
Berecz Frigyes (Budapest, 1933. március 20. – Budapest, 2005. december 7.) magyar gazdasági vezető, politikus, miniszterelnök-helyettes (1986–1987), ipari miniszter (1987–1989), az MSZMP tagja.
Életpályája
[szerkesztés]A polgári iskola elvégzése után a Posta műszerész iparitanuló iskolájában tanult. 1949-ben műszerészsegédként végzett. A katonaság utána a Beloiannisz Híradástechnikai Gyárban helyezkedett el műszerészként. Esti iskolán leérettségizett.[1] 1964-ben a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karán végzett,[2] majd gazdasági mérnöki képesítést is szerzett. 1972-ben a gyár pártbizottságának agitációs-propaganda titkára volt.[3] 1973 decemberében a BHG termelési igazgatójának nevezték ki.[4] 1976-ban műszaki igazgató és vezérigazgató-helyettes lett.[5] 1980 márciusában az MSZMP központi bizottságának tagja lett.[6] Ugyanebben az időszakban az MTA távközlési rendszerek bizottságának lett a tagja.[7] 1981 januárjától a BHG vezérigazgatója lett.[8] 1985-ben a pártkongresszuson ismét beszavazták az MSZMP KB-be. 1986 márciusától az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság Plénumának tagja lett.[9] 1986 júniusában bekerült a Magyar Kereskedelmi Kamara elnökségébe.[10] 1986 decemberében a minisztertanács elnökhelyettesévé (miniszterelnök-helyettes),[11] majd rövidesen a Lázár-kormány gazdaságfelügyeleti bizottságának elnökévé nevezték ki.[12] Kapolyi László utódjaként 1987. december 16. és 1989. május 10. között ipari miniszter volt. Ezen a poszton őt Horváth Ferenc követte. 1990-ben ismét a BHG vezérigazgatója lett, de orvosai tanácsára néhány hónap után távozott a posztról, de 1992-ig vállalat munkatársa maradt.[13]
Művei
[szerkesztés]- Tévúton. Harminc hónap három kormányban; Magvető, Bp., 1990
- Rózsaszín báróság. Kontraszelektálódásom története; magánkiadás, Bp., 2007
Díjai, elismerései
[szerkesztés]- Munka Érdemrend ezüst fokozat (1978)[14]
- Munka Érdemrend arany fokozat (1983)[15]
- Puskás Tivadar-díj
- Eötvös Loránd-díj (1986)[16]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A szakma ifjú mestere. Ország-Világ, III. évf. 40. sz. (1959. október 7.) 7. o.
- ↑ Berecz Frigyes: Az elektronikus kapcsolástechnika megjelenése és elterjedése Magyarországon. Híradástechnika, XXXV. évf. 11. sz. (1984. november) 484. o. Hozzáférés: 2024. április 20.
- ↑ Tartalmas hétfő délutánokért. Népszabadság, XXX. évf. 209. sz. (1972. szeptember 5.) 5. o.
- ↑ Személyi és vállalati hírek. Figyelő, XVII. évf. 50. sz. (1973. december 12.) 23. o.
- ↑ Személyi és vállalati hírek. Figyelő, XX. évf. 21. sz. (1976. május 26.) 23. o.
- ↑ A kongresszus záróülése. Népszabadság, XXXVIII. évf. 74. sz. (1980. március 28.) 5. o.
- ↑ A Magyar Tudományos Akadémia Almanachja 1980. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1980. 287. o. ISBN 963 05 2828 2
- ↑ Figyelő. Személyi és vállalati hírek, XXV. évf. 4. sz. (1981. január 28.) 17. o.
- ↑ Közlemények, hírdetmények. Magyar Közlöny, 9. sz. (1986. március 20.) 259. o.
- ↑ A Magyar Kereskedelmi Kamara új vezetősége. Világgazdaság, XVIII. évf. 119. sz. (1986. június 23.) 1. o.
- ↑ A kormány új tagjainak eskütétele. Népszabadság, XLIV. évf. 307. sz. (1986. december 31.) 1. o.
- ↑ Ülésezett a Minisztertanács. Magyar Nemzet, L. évf. 13. sz. (1987. január 16.) 3. o.
- ↑ A rózsaszín báró. 168óra, IX. évf. 30. sz. (1997. július 29.) 18. o.
- ↑ Kitüntetettek. Műszaki Élet, XXXIII. évf. 12. sz. (1978. június 16.) 5. o.
- ↑ Kitüntetések április 4. alkalmából. Magyar Hírlap, XVI. évf. 79. sz. (1983. április 3.) 2. o.
- ↑ Eötvös Loránd-díjakat adtak át. Magyar Hírlap, XIX. évf. 78. sz. (1986. április 3.) 3. o.