Berde Károly
| Berde Károly | |
 | |
| 1940-ben | |
| Született | 1891. május 6. Nagyenyed[1] |
| Elhunyt | 1971. július 4. (80 évesen)[2] Budapest[3][4] |
| Állampolgársága | |
| Gyermekei | Berde Botond |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | egyetemi tanár (1926–) |
| Iskolái | Kolozsvári I. Ferdinánd Király Tudományegyetem (–1914, orvostudomány) |
| Sírhelye | Farkasréti temető (8/1-1-208/209)[5][6] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Berde Károly témájú médiaállományokat. | |
Laborfalvi vitéz Berde Károly (Nagyenyed, 1891. március 6. – Budapest, 1971. július 4.)[7] bőrgyógyász, egyetemi tanár, az orvostudományok doktora (1952). Berde Amál (1886–1976) festő és Berde Mária (1889–1949) író öccse,[8] Berde Botond (1919–2014) gyógyszerész apja.[9]
Életpályája
[szerkesztés]Berde Sándor és Veres Mária fiaként született. 1914-ben diplomázott a kolozsvári egyetemen. Pályáját ugyanott, a Bőr- és Nemikórtani Klinika gyakornokaként kezdte. 1919-ben az új román kormány kiutasította az országból. 1919-ben Nagyenyedre költözött, ahol magánorvosi praxist nyitott. 1921–1930 között a szegedi Ferenc József Tudományegyetem tanársegéde és egyetemi adjunktusa (1926-tól) volt. 1926-ban magántanárrá képesítették a fertőző betegségek kór- és gyógytana tárgykörből. 1930–1931-ben nyilvános rendkívüli tanár, 1931–1940 között a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen nyilvános rendes tanára, 1939–1940-ben az egyetem rektora volt. 1940–1942 között a visszatért kolozsvári egyetem rektora volt, ahol 1940–1945 között a Bőr- és Nemikórtani Klinika nyilvános rendes tanára és a klinika igazgatója volt. A háború utáni Magyarországra költözése után 1953–1970 között az Országos Orvostovábbképző Intézet tudományos munkatársaként dolgozott. Özvegyen hunyt el, halálát vesegyulladás okozta.
Munkássága
[szerkesztés]Tanulmányutakat tett a német, dán, olasz, osztrák dermatológiai klinikákon. Jelentős érdemeket szerzett a bőr- és nemibetegségek kutatása terén. Nevéhez fűződik egy élősdi gombafaj (Triciphyton subfuscum), valamint egyes bőrgyógyászati kórképek önálló leírása. Megírta a kolozsvári és a szegedi bőrklinikák történetét, és feldolgozta irodalmi hagyatékukat. A Dermatológia című folyóirat társszerkesztője volt. Mintegy 140 szakközleményt tett közzé.
Sírja a Farkasréti temetőben található (8/1-1-208/209).[8]
Művei
[szerkesztés]- A bőr- és nemibetegségek (Pécs, 1934)
- A magyar nép dermatológiája, a bőr és betegségei népünk nyelvében és hiedelmében és szokásaiban (Budapest, 1940)
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Nemzeti Örökség Intézete
- Berde Károly. almanach.pte.hu (Hozzáférés: 2022. január 28.)
- A Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem. TGYO Blog. [10]
- Pécsi Tudományegyetem jegyzőkönyvek. 1914-1963.[11]
- Benke József: Az Erzsébet Tudományegyetem rektorai és dékánjai. Pécs, 1998.
További információk
[szerkesztés]- Berde Károly (Orvosi Hetilap, 1971. december 12.)
- Benke József: Az Erzsébet Tudományegyetem rektorai és dékánjai. Pécs, 1998.
- Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Budapest, Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941.
- A m[agyar] kir[ályi] Erzsébet Tudományegyetem és irodalmi munkássága. Az egyetem 25 éves fennállása alkalmából írta, szerkesztette és kiadta: vitéz Szabó Pál. Pécs, 1940.
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Keresztény magyar közéleti almanach, 3. kötet: Erdély. Az I. és II. kötet pótlásaival. Felelős szerkesztő és kiadó: Hortobágyi Jenő. Budapest, 1940.
- Százhuszonöt éve nyílt meg a Kolozsvári Tudományegyetem. Emlékkönyv. Összeállította: Gazda István. Piliscsaba, Magyar Tudománytörténeti Intézet, 1997.
- Magyar nagylexikon III. (Bah–Bij). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6821-7
- A magyar társadalom lexikonja. A Magyar Társadalom Lexikona Kiadóvállalat, Budapest, 1930.
- A múlt magyar orvostörténészei. Sajtó alá rendezte: Gazda István. Magyar Tudománytörténeti Intézet, Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár, Piliscsaba-Bp., 2002.
- Pécs lexikon I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. ISBN 978-963-06-7919-0
- Révai új lexikona II. (Bak–Bia). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1998. ISBN 963-901-540-7
- Szegedi egyetemi almanach 1921-1995. Szerkesztette: Szentirmai László, Iványi Szabó Éva, Ráczné Mojzes Katalin. Szeged, Hungaria, 1996.
- Új magyar életrajzi lexikon I. (A–Cs). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8
- Berde Károly. almanach.pte.hu (Hozzáférés: 2022. január 28.)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ PIM-névtér. (Hozzáférés: 2020. október 20.)
- ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00523/01592.htm, Berde Károly, 2017. október 9.
- ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00523/01592.htm, 2021. január 15.
- ↑ halotti anyakönyvi bizonyítvány
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. II. ker. állami halotti akv. 810/1971. folyószáma alatt.
- ↑ a b Budapesti Negyed 40-41-42. (2003/2-2003/4)
- ↑ Művelődés
- ↑ A Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem (magyar nyelven). TGYO Blog, 2020. május 21. (Hozzáférés: 2022. január 9.)
- ↑ Pécsi Tudományegyetem jegyzőkönyvek | Könyvtár | Hungaricana. library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2022. január 9.)