Berczeller Imre
| Berczeller Imre | |
| Született | 1861. május 6. Aszód[1] |
| Elhunyt | 1936. február 14. (74 évesen) Budapest[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Deutsch Jozefa (h. 1889–1928) |
| Gyermekei | három gyermek: Berczeller László |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Budapesti Tudományegyetem (–1885, orvostudomány) |
| Sírhelye | Kozma utcai izraelita temető (5. parcella, 2. sor, 16. sírhely) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Berczeller Imre, névváltozata: Berczeller Dávid (Aszód, 1861. május 6. – Budapest, 1936. február 14.)[2] szülész-nőgyógyász, kórházi főorvos.
Életpályája
[szerkesztés]Berczeller László magánzó és Deutsch Eszter fiaként született zsidó családban. A Budapesti Királyi Katolikus Főgimnáziumban kitüntetéssel érettségizett (1878). Tanulmányait a Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karán folytatta, ahol 1885-ben orvosdoktorrá avatták. Ezután a Tauffer Vilmos vezetése alatt álló II. számú Szülészeti és Nőgyógyászati Kórodában működött gyakornokként, majd 1887-től a Szülészeti Poliklinika tanársegédeként. 1893-tól a Pesti Izraelita Hitközség Szabolcs Utcai Kórházának Nőgyógyászati Osztályának rendelő orvosa, 1905-től osztályvezető főorvosa volt. 1930. január 1-jén nyugalomba vonult.
Tagja volt a Izraelita Magyar Irodalmi Társulatnak és a Magyar Néprajzi Társaságnak.
A Kozma utcai izraelita temetőben nyugszik.
Családja
[szerkesztés]Felesége Deutsch Jozefa (1866–1928)[3] volt, Deutsch Sámuel nagykereskedő és Waitzner Mária lánya, akivel 1889. november 7-én Budapesten kötött házasságot.[4]
Gyermekei:
- Berczeller László (1890–1955) kórházi főorvos, biokémikus. Felesége Buchwald Zelma (1892–?).
- Berczeller Pál (1893–1967) fordító.
- Berczeller Antal (1895–1967)
Művei
[szerkesztés]- Az orvosok és bábák kikénezése Svédországban. (Orvosi Hetilap, 1889, 20–21.)
- Némely gynaekologikus megbetegedések kezelésmódja Thure Brandt szerint. (Orvosi Hetilap, 1889, 36–37)
- A szülészeti gyakorlatból. (Gyógyászat, 1892, 29.)
- Heinrich Fritsch: A nőgyógyászat tankönyve. Ford., Budapest, 1894
- A szülészeti és sebészeti antisepsis története. Budapest, 1905
- A méhvérzésről. (Gyógyászat, 1905, 5.)
- Inoperabilis portiocarcinoma palliativ kezelése czukorporral. (Gyógyászat, 1913, 19.)
- Virchow, mint censor. (Gyógyászat, 1925, 43.)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2022. december 4.)
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári halotti akv. 45/1936. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. december 4.)
- ↑ Berczeller Imréné halotti bejegyzése a Budapest III. kerületi polgári halotti akv. 346/1928. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. december 4.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség házassági akv. 472/1889. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. december 4.)
Források
[szerkesztés]- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929.
További információk
[szerkesztés]- Gergely András: Jeles magyar zsidó orvosok lexikona. Budapest, Makkabi, 2001
