Berényi Antal (színműíró)
Berényi Antal | |
Született | 1828 Lovasberény |
Elhunyt | 1856. április 30. Budatétény |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása | földbirtokos, író |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Berényi Antal, névváltozatok: Szahlinger, Szálinger (Lovasberény, 1828. szeptember 15. (keresztelés)[1] – Budatétény, 1856. április 30.) földbirtokos, színműíró.
Élete
[szerkesztés]Szalinger Ignác és Hummel Barbara (Borbála) fiaként született, keresztszülei Cziráky Antal Mózes országbíró és Batthyány Mária voltak.Édesanyja egy időben urasági alkalmazásban állt. Berényi Antal iskoláit elvégezvén, a drámaírásra adta magát. Két színművet írt: Vak Béla, szomorújáték 5 felvonásban és Kálmán Király szomorújáték 5 felvonásban (előadták a Nemzeti Színházban 1855. november 15-én. Ism. Salamon Ferenc a Budapesti Hírlapban 876. sz.) Midőn 1856. április 30-án Székesfehérvárról Pestre utazott, az érdi Pelikán vendéglőtől Tétény felé vezető lejtős úton lovai elragadták; ő oly szerencsétlenül ugrott vagy inkább esett ki a kocsiból, hogy az esésben kapott sérülés és vérvesztés következtében pár óra múlva Budatétényben, ahova vitték, meghalt.
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.
- Hírességeink
További információk
[szerkesztés]- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Magyar Írók Névtára. (Életrajzi és könyvészeti adatok gyűjteménye.) Különféle kútfőkből szerkesztették: Moenich Károly, Székesfejérvár szab. kir. városi levéltár-őr és dr. Vutkovich Sándor tanár s a "Pozsonyvidéki Lapok" szerkesztője. Pozsonyban, 1876. Nirschy Ferenc ny.
- Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929].
- Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
- Magyar irodalmi lexikon. Flóris Miklós és Tóth András közreműködésével szerk. Ványi Ferenc. Átnézte Dézsi Lajos, Pintér Jenő. Bp., Studium, 1926.