Benthophilus magistri

Benthophilus magistri
	Régi rajz a halról
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Csontos halak (Osteichthyes);
Osztály:	Sugarasúszójú halak (Actinopterygii);
Alosztály:	Újúszójúak (Neopterygii);
Alosztályág:	Valódi csontoshalak (Teleostei);
Öregrend:	Tüskésúszójúak (Acanthopterygii);
Csoport:	Percomorpha;
Rend:	Sügéralakúak (Perciformes);
Alrend:	Gébalkatúak (Gobioidei);
Család:	Gébfélék (Gobiidae);
Alcsalád:	Benthophilinae;
Nemzetség:	Benthophilini;
Nem:	Benthophilus; Eichwald, 1831
Faj:	B. magistri;
Tudományos név
	Benthophilus magistri; Iljin, 1927
Szinonimák
	Benthophilus macrocephalus magistri Iljin, 1927;
Elterjedés
	Elterjedési területe
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Benthophilus magistri témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Benthophilus magistri témájú kategóriát.

A Benthophilus magistri a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, ezen belül a gébfélék (Gobiidae) családjába és a Benthophilinae alcsaládjába tartozó faj.

Előfordulása

A Benthophilus magistri Ázsiában is és Európában is előfordul. Ázsiában a Kaszpi-tengerben, míg Európában az Azovi-tenger környékén található meg; pontosabban a Kubán folyó torkolatvidékétől, egészen a Taganrogi-öbölig.

Ez a hal legfeljebb 8,4 centiméter hosszú. Fején nagyjából egyforma méretűek a dudorok. Testét, sűrűn apró dudorok borítják.

A Benthophilus magistri mérsékelt övi gébféle, amely egyaránt megél az édes- és brakkvízben is. Fenéklakó hal, amely a homokba rejtőzve él. Tápláléka főleg puhatestűek, rákok és árvaszúnyog lárvák. Körülbelül egy évig él.

A nőstény körülbelül 2-3 különböző üres kagyló- vagy csigaházba rakja le ikráit. Ívás után a felnőtt halak elpusztulnak.

Benthophilus magistri Iljin, 1927 Fishbase
Coad, B.W., 1998. Systematic biodiversity in the freshwater fishes of Iran. Ital. J. Zool. 65:101-108.