Benkő Géza (jogász)
| Benkő Géza | |
 | |
| Született | 1880. december 15. Hadad |
| Elhunyt | 1946. július 30. (65 évesen)[1] Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége |
|
| Iskolái | Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem ( – 1900-as évek) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Benkő Géza témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Benkő Géza (Hadad, 1880. december 15. – Budapest, 1946. július 30.)[2] magyar jogász, vármegyei főügyész, országgyűlési képviselő.
Élete
[szerkesztés]1880-ban született a Szilágy vármegyei Hadadon, református vallásban, régi székely családból, amely a családi hagyományok szerint több kiváló katonát, papot, tanárt és tudóst adott a nemzetnek. Szülei Benkő Géza és Prohászka Luiza. Jogi tanulmányait a kolozsvári tudományegyetemen végezte, ott szerzett jogi doktorátust, majd ügyvédi oklevelet is.
1908-ban Zilah város főügyésze lett, 1919-ben pedig ugyanott polgármester-helyettessé választották. E posztját azonban nem tarthatta meg sokáig, mert a román egységek a térségbe való bevonulásuk után előbb vizsgálati fogságba vetették – ahol súlyosan bántalmazták is –, majd kiutasították Romániából.
Mint menekült, Hajdú vármegye főügyészi hivatalában kapott állást, és már 1923-tól mint vármegyei tiszti főügyész dolgozhatott; egy ízben, hét hónapos időtartamon át, mint helyettes, Debrecen város főügyésze is volt. Megyei tisztségét 1937-ig viselte, és addigra, harminc éves hivatali pályája során kiváló közigazgatási jogi szakismeretre és gyakorlati tapasztalatra tett szert.
1937 márciusában a Nemzeti Egység Pártja a hajdúnánási kerületben szükségessé vált időközi választáson őt jelölte országgyűlési képviselőnek, és el is nyerte a parlamenti mandátumot. A képviselőházban főleg közjogi, közigazgatási és pénzügyi témákhoz szólt hozzá; ő volt az előadója, egyebek mellett a felvidéki képviselők behívásáról intézkedő törvényjavaslatnak. Az 1939-es választáson ugyanabban a kerületben indult, mint két évvel korábban, a Magyar Élet Pártja színeiben, és az egyetlen ellenjelölttel szemben jelentős szótöbbséggel tarthatta meg mandátumát.
Foglalkozott szakmai publikációval is, és egyháza közéletéből is kivette a részét. Közigazgatási jogi szakcikkei leginkább a Vármegye című szaklapban, valamint az Országos Ügyvéd Szövetség kongresszusi irományjegyzékében jelentek meg. A tiszántúli református egyházkerületnek képviselő-testületi tagja volt, illetve tanácsbírája volt a bihari, majd 1930-tól az alsószabolcs-hajdúvidéki református egyházmegyének.
1912. április 18-án Székesfehérvárott feleségül vette Czollner Mária Terézt.[3]
1946. július 30-án hunyt el altatómérgezés következtében.[2]
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Életrajza a Magyar Országgyűlési Almanach 1939-1944-ben. Hungaricana, hozzáférés: 2024. február 17.
- Benkő Géza oldala a Magyar Nemzeti Névtér adatbázisában; hozzáférés: 2023. október 7.
- Benkő Géza adatlapja a Petőfi Irodalmi Múzeum online adatbázisában; hozzáférés: 2023. október 7.
További információk
[szerkesztés]- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
- Keresztény magyar közéleti almanach I-II. [3. köt. Erdély. 4. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Bp., 1940.
- Három évtized története életrajzokban. Szerk. Gellért Imre és Madarász Elemér. Bp., Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., [1932].
- Magyar politikai és közigazgatási compass (1919-1939). Szerk. Madarász Elemér. [Bp.], Magyar Politikai és Közigazgatási Compass Kiadóváll., [1939].
- A magyar társadalom lexikonja. Bp., A Magyar Társadalom Lexikona Kiadóvállalat, 1930.