Ugrás a tartalomhoz

Benedict Henrik

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Benedict Henrik
SzületettBenedict Károly Henrik
1871. szeptember 6.
Bécs
Elhunyt1926. december 17. (55 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
HázastársaMezei Ilma
(h. 1905–1926)
Gyermekeikét gyermek
Foglalkozásaorvos
Tisztségeegyetemi tanár
IskoláiBudapesti Tudományegyetem (–1894)
SírhelyeSalgótarjáni utcai zsidó temető
Sablon • Wikidata • Segítség

Benedict Henrik, teljes nevén Benedict Károly Henrik (Bécs, 1871. szeptember 6.[1] – Budapest, Józsefváros, 1926. december 17.)[2] kórházi főorvos, egyetemi tanár.

Életútja

[szerkesztés]

Benedict Zsigmond kereskedő és Gerstler Zsófia fiaként született. Középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, majd a Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karán tanult, ahol 1894-ben szerezte meg oklevelét. Ekkoriban Klug Nándor biológia-tanár asszisztenseként működött, majd Freiburgban folytatta tanulmányait, ahonnan 1902-ben tért vissza Magyarországra. Tíz éven át Korányi Frigyes mellett dolgozott. 1908-ban az alkati betegségek kor és gyógytana tárgyköréből egyetemi magántanári képesítést szerzett, amelyből 1918-ban rendkívüli egyetemi tanári címet is nyert. 1912-ben a Zsidókórházban átvette Stiller Bertalan nyugalomba vonulása után az osztályát, s egy évvel később kinevezték a kórház élére. 1913-ban elkezdte a kórház központi laboratóriumának és röntgenrészlegének kialakítását, amit az első világháború ugyan lassított, de 1916-ra mégis megvalósította. A háború évei alatt szervezeti felépítésében is átalakította az irányítása alatt állt kórházat. Megkapta az egészségügyi főtanácsos kinevezést. Tanulmányainak száma meghaladta a félszázat, amelyek főleg az anyagcsere patológiájával, az idegrendszer és a szív kórtanával foglalkoztak. 1926. december 17-én a Pannónia Szálló egyik szobájában öngyilkos lett (morfium mérgezés).[3]

A Salgótarjáni utcai zsidó temetőben nyugszik.[4]

Családja

[szerkesztés]

Felesége Mezei Ilma (1880–1944) volt, Mezei Sándor és Bakonyi Sarolta lánya, akit 1905. december 4-én Budapesten vett nőül.[5] Sógorai Révai Ödön könyvkiadó és Egry Aurél ügyvéd, jogtudós.

Gyermekei:

  • Benedict János
  • Benedict Edvina (1909–?). Férje Schmidl Ernő Sándor (1904–1944).

Emlékezete

[szerkesztés]

Bronzból készült mellszobra a XIII. kerületi Szabolcs Utcai Kórház parkjában állt (ellopták).[6]

Fontosabb művei

[szerkesztés]
  • Heredodegeneration u. postdiphterische Lähmung (1912)
  • Az epekő betegség kórgyógytanának néhány kérdéséről (1913)
  • A gümős rheumatismusról (uo.)
  • Metatuberkulózus kórállapotokról (uo.)
  • A heveny szívizomellágyulás kórképe az orvosi gyakorlatban(1916)
  • Heveny-kórképek, mint rákos megbetegedések első megnyilatkozásai (1917)
  • Az encephalo-myelitisről (1919)
  • Paratuberkulózis tünetek (1921)
  • Kalcium therápiás alkalmazásról (1923)
  • Diemetatuberkulösen Krankheitszustände unter besonderer Berücksichtigung d. Abdominalorgane (1924)
  • A koszorús szívverőerek megbetegedéséből származó hevenykórképekről (1925)
  • Benedikt Henrik belgyógyászati dolgozatai (1928)

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Benedict_Henrik&oldid=27167369”