Benedek János (politikus)

Benedek János
Született	1863. január 6. Balkány
Elhunyt	1926. március 23. (63 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Házastársa	Lamy Olga
Foglalkozása	újságíró politikus költő
Tisztsége	magyarországi parlamenti képviselő (1901. október 26. – 1918. november 16.) magyarországi parlamenti képviselő (1922 – 1926. március 23.)
Sírhelye	Fiumei Úti Sírkert (37/1. parcella)
A Wikimédia Commons tartalmaz Benedek János témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kisbaczoni Benedek János (Nyírbalkány, 1863. január 6. – Budapest, Terézváros, 1926. március 23.) újságíró, költő, nemzetgyűlési képviselő.

Életútja

Apja Benedek Sándor körjegyző volt, anyja Kovács Ágnes. Testvére Benedek Sándor, felesége Lamy Olga. A család a Székelyföldről Kisbaconból származott Szabolcs megyébe. Benedek János a gimnáziumot Hajdúböszörményben, Iglón és Debrecenben, a jogot a debreceni református jogakadémián és a Budapesti Tudományegyetemen végezte. Ezután ügyvéd és hírlapíró volt Debrecenben, majd 1899 és 1905 között a Debrecen című függetlenségi lap szerkesztője. Egy darabig az ezen lapnál dolgozó Ady Endre főnöke és barátja volt. 1901 és 1918 között Hajdúböszörmény függetlenségi párti országgyűlési képviselője (1907-ben a pártból kilépett, s 1909-es visszaléptekor és a Justh Gyula által vezetett szárnyhoz csatlakozott), majd 1920-tól egészen haláláig demokrata párti országgyűlési képviselő. 1918-ban nem támogatta gróf Károlyi Mihályt, a forradalmakat követően a Nemzeti Demokrata Párt egyik vezető személyisége lett, s annak jelöltjeként tagja volt mindkét Nemzetgyűlésnek (Budapest X. kerület, 1921–1922; Budapest I. kerület, 1922–1926). Munkatársa volt a Vasárnapi Újságnak, Egyetértésnek, valamint segédszerkesztője az Üstökös c. lapnak. 1912 és 1918 között a Budapesti Ügyvédi Kamara titkára. Halálát tüdőgyulladás okozta, a Fiumei Úti Sírkertben nyugszik.

Írt kisebb költeményeket és műfordításokat, melyek a következő lapokban jelentek meg: Debreczen-Nagyváradi Értesítő (1879-től), Bolond Istók (1879–80.), Magyarország és a Nagyvilág (1880. 1885.), Vasárnapi Ujság (1881. 1885–87.), Debreczen (1881-től), Debreczeni Ellenőr (1881-től), Ország-Világ (1885–86.), Család és Iskola (1889.) és más vidéki lapokban. Írt ezeken kívül rajzokat, elbeszéléseket és számos tárcacikkeket a nevezett lapokba. A Debrecen c. politikai lap belső dolgozótársa, melybe politikai költeményeket, vezér- és tárcacikkeket írt.

Hajdúböszörményben utcát, Balkányban pedig teret neveztek el róla.

Művei

• Költemények (Budapest, 1886)
• Tábortüzek (Budapest, 1893)
• Petőfiről. Felolvasás. (Debrecen, 1899)

Források

• Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.  
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.  
• Névpont