Bendzsólele
Bendzsólele | |
Besorolás | |
kordofon pengetős, fogólapos | |
Menzúra | 340-380 mm |
Hangolás | g' – c' – e' – a' vagy a' – d' – f#' – h' |
Rokon hangszerek | bendzsó, ukulele |
A Wikimédia Commons tartalmaz Bendzsólele témájú médiaállományokat. |
A bendzsólele egy négyhúros hangszer, amely egy kisméretű bendzsótestből és egy ukulele nyakából áll.
A hangszer amely a bendzsó jellegzetes hangzását kombinálja az ukulele kis méretével és hangolásával, az 1920-as és 30-as években volt igen népszerű. A legismertebb használója George Formby volt, akinek a neve egyedi játékstílusa okán összeforrt a bendzsólelével.
A menzúra hossza leginkább egy szoprán, (esetleg koncert) méretű ukulelével mérhető össze, mivel azonban a test rövidebb, mint egy ukulelén, a nyakon a szoprán ukuleléken megszokott 12 érintő helyett akár 18 is elfér. A bendzsólele hagyományos hangolása G-C-E-A vagy A–D–F♯–H, és a 4. húr mindig magas. A test, ahogyan a bendzsóknál is, készülhet nyitott háttal vagy rezonátoros kivitelben is.
Források
[szerkesztés]Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
További információk
[szerkesztés]- [https://web.archive.org/web/20160813021647/http://www.ukulele.hu/blog.php?show=81 [halott link]
- Cikk a bendzsóleléről az ukulele.hu-n