Belsőtornyos vár
A belsőtornyos várakban a tornyok testét a várfalon belül helyezték el, tehát azokból nem lehetett oldalazva lőni a falakat ostromló támadókat. A vár legnagyobb tornya volt az öregtorony.
A belsőtornyos várak alaprajuk szerint osztjuk két nagy csoportra: a szabályos és a szabálytalan alaprajzú várakéra.
A szabályos csoport ősi, gyakran egy-egy föld-, illetve palánkvár átépítésével kialakított típusa a kör alakú kerekvár (gyűrűvár). Típusosan ilyen Szombathelyen az egykori római fürdő épületét felhasználva épített vár. A szabálytalan csoport jellemző altípusa a kéttornyú váraké. Magyarországon ilyen pédául:
- a hegyesdi vár,
- a gesztesi vár,
A szabálytalan alaprajzú várakat jellemzően a terep adottságait kihasználva építették. Magyarországon ilyen várak főleg a 14. században épültek.
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- ↑ Regélő magyar várak: Gerő László: Váraink. in: Bujtás Amália (szerk.), 1977: Regélő magyar várak.Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, pp. 5–14.