Belnay György Alajos

Belnay György Alajos
Született	1765. július 14. Trencsén
Elhunyt	1809. október 26. Pozsony
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	bölcseletdoktor, pedagógus
Iskolái	Pesti Királyi Tudományegyetem (–1788)
Sablon • Wikidata • Segítség

Belnay György Alajos (máshol csak: Belnay György) (Trencsén, 1765. július 14. – Pozsony, 1809. október 26.) bölcseletdoktor, történetíró, pozsonyi akadémiai tanár.

Élete

Tanulmányait a budai főgimnáziumban, a bölcseletieket, a jog- és államtudományiakat az ottani egyetemen végezte. A doktori fok elnyerése után, 1788-ban a pécsi akadémiához a bölcselet tanárának nevezték ki. 1792. november 26-án a Pozsonyi Akadémián a történelem tanára lett és ebben a minőségben dolgozott haláláig. Minthogy Schauff János történelemtanár és nyomdatulajdonos leányát vette feleségül, apósa halálával (1801) a nyomda is birtokába jutott, és azon számos munkát utánnyomatott.

Több jogi, történeti és földrajzi munkát írt latin és német nyelven. A francia forradalom idején, 1790-ben névtelenül megjelent politikai röpiratában (Reflexiones...) a nem-nemes polgárok nevében támadta a nemességet, utalt a nép elkeseredésére és Franciaország példájára utalva forradalommal fenyegette az uralkodó osztályokat.

Historia literarum bonarumque artium in Hungaria… című munkája (Pozsony, 1799) magyar irodalomtörténet latin nyelven. Wallaszky Pál könyve alapján, Árvai Mihály, Horányi Elek és mások munkáinak felhasználásával készült. Tőlük vette át és a 17. század végéig foglalta össze benne a művelődéstörténeti és könyvészeti adatokat. Második kiadása (Pozsony, 1811) már a 18. század irodalmára is kiterjed.

Munkái

• Reflexiones cunctorum Hungariae civium adversus illud diplomatis punctum quo nativi etiam patriae filii non nobiles ab omnibus publicis officis excluduntur. Pozsony, 1790. (Névtelenül. Ugyanez németül Belnay nevével és megjegyzéseivel. Uo. 1790.)
• Auf die Abreise des Herrn Friedr. Aug. Cl. Werthes. Pest, 1791. (Költemény.)
• Synopsis historiae imperii Romano-Germanici. Posonii, 1794.
• Specimen selectiorum ex historia Hungariae pragmaticae quaestionum. In usum auditorum. Uo. 1794. (Pütter után németből ford. 2. kiadás. Uo. 1796.)
• A mademoiselle Babette comtesse de Keglevich. (Uo. 1796.)
• Historia literarum bonarumque artium in Hungaria. (Uo. 1799.)
• Geographie und Geschichte des Königreiches Ungarn für Kinder (Az 1–3. kiadást Windisch Károly Gottlieb adta ki, 4. bőv. kiadás Uo. 1800. Ism. Annalen der Österr. Literatur 1802. 33. sz. Allg. Liter. Zeitung 1804. III. 676.
• Fragmenta ad historiam ecclesiasticam Hungariae. Uo. 1802–03. Két füzet. (Ism. Zeitschrift von und für Ungern III. 241. Egyh. Ért. 1821. I. 150.)
• Historia regni Hungariae. Uo. 1804. (Névtelenűl. 2. kiadás. Uo. 1808. 3. kiad. Uo. 1813.)
• Jus succedendi principum Austriacorum. Uo. 1804. (Mellékelve a Hist. Regni Hungariae-hez. Ugyanott és egyéb kiadásokban is: Nonnulla dubia contra proposita per decursum historiae hujus quaepiam capita.)
• Cogitationes Christianae. Uo. 1805. (Bouchouts után francziából ford.)
• Tentamen publicum ex historia universali. Uo. 1807.
• Compendium historiae rei litterariae in Hungaria a saec. V. in saec. XVIII. Uo. 1811.

Szerkesztette és kiadta az Ephemerides statistico politicae c. hírlapot 1805–09-ig.

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.  
• Pintér Jenő A magyar irodalom története: tudományos rendszerezés Budapest, 1930–1941; 4. kötet. A XVIII. század latin irodalma / A politikai irodalom [és] Az irodalomtörténet és kritika c. alfejezetek. (CD-ROM: Arcanum Kiadó)
• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

További információk

• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
• Gutenberg nagy lexikon. Minden ismeretek tára. Bp., Nagy Lexikon Kiadóhivatal, 1931-1932.
• Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918.
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
• Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk. Diós István. Szerk. Viczián János. Bp., Szent István Társulat, 1993-.
• Malý Slovenský Biografický Slovník. Hlavný redaktor Vladimír Mináč. Martin, Matica slovenská, 1982.
• A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
• Révai nagy lexikona. Bp., Révai, 1911-.
• Új Idők lexikona. Bp., Singer és Wolfner, 1936-1942.
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
• Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
• Magyar irodalmi lexikon. Flóris Miklós és Tóth András közreműködésével szerk. Ványi Ferenc. Átnézte Dézsi Lajos, Pintér Jenő. Bp., Studium, 1926.
• Wurzbach, Constantin von: Biographisches Lexikon des Kaiserthums Oesterreich. Wien, 1856-1891.