Beleznay János (katonatiszt)

Beleznay János
Született	1673 nem ismert
Elhunyt	1754. október 27. (80-81 évesen) Pilis
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Grassalkovich Zsuzsanna
Foglalkozása	katona katonatiszt
A Wikimédia Commons tartalmaz Beleznay János témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Pilisi Beleznay János (1673 – Pilis, 1754. október 27.) Pest vármegyei birtokos, kuruc ezredes, majd császári-királyi tábornok.

Származása, családja

Evangélikus kisnemesi családból származott, édesapja Beleznay János (†1720), édesanyja ürményi Kováts alias Pintér Magda volt.

1717. január 17-én feleségül vette gyaraki Grassalkovich Zsuzsannát, s így Grassalkovich Antal sógora lett. Sajnos nem sokat tudunk arról, hogy hány gyermeke született, csak unokáját, Beleznay Sámuelt ismerjük név szerint. Egyik lánya, Beleznay Anna 1744-ben Majthényi Károly septemvir (hétszemélynök) felesége lett.

Élete

Életéről első adatunk, hogy 1704 késő őszén már hadnagyként harcolt a Rákóczi-szabadságharcban, Ocskay László lovasezredében. Két évvel később már Bercsényi Miklós főgenerálisnak Géczy Gábor által vezényelt lovasezredében szolgált ugyancsak hadnagyként. 1709 végén már főstrázsamester (mai szóval: őrnagy), 1710 tavaszán pedig már alezredes ugyanott.

1710. szeptember 20-án ezredessé léptették elő, az elhunyt Szalay Pál lovasezredét kapta meg. Már a szatmári béketárgyalások folyamán, 1711. április 26-án felesküdött a császárra, majd 1711. május 1-jén a békeokmányt is aláírta – valami oknál fogva dunántúliként.

Nagy Iván családtörténeti munkája szerint már 1711-ben császári ezredes lett, erre vonatkozó forrásokat azonban egyelőre nem ismerünk. 1717. augusztus–szeptember folyamán egy „szabad kompánia kapitánya”-ként harcolt a keleti országrészbe tört tatárok ellen. 1735-ben Pest vármegye bandériuma élén vonult fel a Péró-lázadás leverésére, érdemeit III. Károly király aranylánccal jutalmazta.

Beleznay-kastély, Bugyi

1741-ben ő volt az egyik Pest vármegyei birtokos, aki részt vett a Mária Terézia védelmére szervezett csapatok felállításában. Ismét aktív szolgálatot vállalt: 1741 nyarán császári-királyi ezredes lett, és az év őszétől egy újonnan szervezett huszárezred parancsnoka és haláláig tulajdonosa. 1742-ben huszárezrede egy hadjáratban megfutamította a porosz sereget Brünn-nél. Része volt a Rajna-melléki és belgiumi hadjáratokban is.

A harctéren nyújtott szolgálataiért a Pest vármegyei Bugyi és Pilis községekben kapott birtokokat, s felvette a pilisi előnevet. Mindkét településen barokk kúriát emeltetett, melyek (átépített formában) ma is állnak. 1744-ben (1742-től számított ranggal) vezérőrnaggyá, 1754-ben pedig (1752-től számított ranggal) altábornaggyá léptették elő.

Pilisi kastélyában érte a halál 1754. október 27-én, s ugyanott temették el december 8-án. Utóbb, 1780-1784 körül, feltehetően áthelyezték az új evangélikus templom alatt kialakított családi sírboltba. Arcképét a tápiószelei Blaskovich Múzeum őrzi.

Irodalom

• Heckenast Gusztáv: Ki kicsoda a Rákóczi-szabadságharcban? Életrajzi adattár. S. a. r., kiegészítette és az előszót írta: Mészáros Kálmán. Budapest, 2005. (História Könyvtár. Kronológiák, adattárak, 8.) ISBN 963-8312-93-9
• Merényi-Metzger Gábor: A Beleznay család pilisi sírboltja és az ott eltemetettek anyakönyvi adatai. Turul, 1998. 10–17.
• Szluha Márton: A Beleznayak ősei. Turul, 1998. 75–77.