Ugrás a tartalomhoz

Belák Sándor (agrogeológus)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk az agrogeológusról szól. Hasonló címmel lásd még: Belák Sándor (egyértelműsítő lap).
Belák Sándor
Született1919. április 20.[1]
Enying[1]
Elhunyt1978. december 27. (59 évesen)[1]
Keszthely[1]
Állampolgárságamagyar
GyermekeiBelák Sándor
SzüleiBelák Imre
Foglalkozása
  • agronómus
  • egyetemi oktató
  • politikus
Tisztsége
  • magyarországi parlamenti képviselő (1963. február 24. – 1967. március 19.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1967. március 19. – 1971. április 25.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1971. április 25. – 1975. június 15.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1975. június 15. – 1978. december 27.)
Sablon • Wikidata • Segítség

Belák Sándor (Enying, 1919. április 20. – Keszthely, 1978. december 27.) mezőgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1970). Apja Belák Imre (1891–1961), Veszprém vármegye tiszti főorvosa volt[2].

Életpályája

[szerkesztés]

Enyingen született 1919. április 20-án. A József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szerzett diplomát. 1951-ben Keszthelyen helyezkedett el, a Mezőgazdasági Kísérleti Intézet munkatársa lett. 1960-tól a keszthelyi Mezőgazdasági Akadémián (a későbbi főiskola, majd a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem) oktatója, igazgatója, 1977-ig rektora. Első munkáiban a láp és a rossz vízgazdálkodású talajok meliorációjával foglalkozott, e témakörben szerzett kandidátusi, majd tudományok doktora fokozatot.

Munkásságának elismeréseként 1962-ben Helsinkiben a Nemzetközi Láp- és Tőzegkutató Társaság elnökhelyettesévé választották.

Országgyűlési képviselő (Keszthely város, ill. Keszthelyi járás, 1963–1978), az Országgyűlés Mezőgazdasági Állandó Bizottságának elnöke (1971–1977).

Keszthelyen, a Szent Miklós-temetőben helyezték örök nyugalomra (Mauzóleumkert, díszsírhely, jobb oldal, keresztsor, 1. sírhely). Sírját 2021-ben a Nemzeti Örökség intézete felújíttatta.[3][4][5]

Munkássága

[szerkesztés]

Tudományos kutatásainak másik területe a növénytermesztés volt. Kiváló eredményeket ért el a vetésforgók termést alakító hatásának vizsgálatában, a másodnövények termesztésében, a kedvezőtlen adottságú földterületek jobb hasznosításában. Mint a keszthelyi egyetem Alkalmazott Üzemtani Tanszékének vezetője, az 1960-as évek közepétől behatóan foglalkozott a mezőgazdasági nagyüzemek vezetési módszereinek kidolgozásával. Elért eredményeit számos külföldi kitüntetés is jelezte, a Martin Luther Egyetem díszdoktora, a Max Planck Társaság tiszteletbeli tagja.

Főbb munkái

[szerkesztés]
  • A Balaton-környéki láptalajok tulajdonsága, vízrendezése és mezőgazdasági hasznosítása (Keszthely, 1955)
  • A nagyüzemi mezőgazdasági termelés előfeltételei és főbb irányelvei a nyugat-magyarországi erodált erdőségi talajokon (Budapest, 1962)
  • Mezőgazdasági nagyüzemek vezetésének gyakorlata (társszerzőkkel, Budapest, 1968)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b c d Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967. (Hozzáférés: 2024. december 14.)
  2. ↑ Ugyan számos lexikon úgy tartja, hogy apja Belák Sándor biokémikus volt, mind az ÚMÉL, mind a Familysearchben őrzött anyakönyvi adatok, valamint az Ügyfélkapu lekérdezése egyértelművé teszi, hogy apja Belák Imre tisztiorvos volt.
  3. ↑ Kilenc nemzeti sírkertbe sorolt sír újult meg Keszthelyen. Nemzeti Örökség Intézet honlapja, 2021. június 29.
  4. ↑ A sír képe a TV-Keszthely weblapján
  5. ↑ Kisantal Ferencné: A Nemzeti Örökségvédelmi Intézet védett sírokat újított fel Keszthelyen. Magyar Temetkezés 2021. 16–17. o.

Források

[szerkesztés]
  • Magyar Életrajzi Lexikon
  • Somos András: Belák Sándor (1919-1978) (Agrártudományi Közl., 1979)
  • Csizmadia Ernő: Belák Sándor (1919-1978) (Magyar Tudomány 1979)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Belák_Sándor_(agrogeológus)&oldid=27685430”