Ugrás a tartalomhoz

Bayer István (gyógyszerész)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bayer István
Született1923. október 18.
Budapest[1]
Elhunyt2016. szeptember 3. (92 évesen)[2][3]
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar
Gyermekei
SzüleiBayer Antal, ifj.
Foglalkozásagyógyszerész
KitüntetéseiBatthyány-Strattmann László-díj (2003)
SablonWikidataSegítség

Bayer István (Budapest, 1923. október 18.Budapest, 2016. szeptember 3.) magyar gyógyszerész, ENSZ-szakértő, az Országos Gyógyszerészeti Intézet igazgatója.

Életrajza

[szerkesztés]

Apja, ifj. Bayer Antal és nagyapja, id. Bayer Antal is gyógyszerészek voltak, anyja, Faragó Aranka vegyész végzettséggel rendelkezett. Tanulmányait 1933–1941 között a Piarista Gimnáziumban végezte, 1945-ben szerzett gyógyszerészi diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetemen.

Miután édesapja 1945 elején Budapest bombázásának áldozata lett, még az egyetem befejezése előtt átvette a családi Kereszt gyógyszertár (Andrássy út) vezetését, amit a gyógyszertárak államosításáig, 1950-ig ellátott. 1950–1952 között a Richter gyár munkatársa, ahol növénykémiai kutatással foglalkozott. 1952–1954 között a Gyógyszeripari Kutató Intézet munkatársa, majd 1954-től átkerült az Egészségügyi Minisztérium kötelékébe. Itt a műszaki fejlesztési osztályon dolgozott, amelyet 1956–1962 között vezetett is.

1962-ben kinevezték az újonnan megalapított Országos Gyógyszerészeti Intézet első igazgatójának. Az intézményt 1967-ig majd 1973-tól 1984-es nyugdíjazásáig vezette.

1967–1973 között az ENSZ Kábítószer-főosztályán dolgozott Genfben. Ezt követően 1976–1990 között a magyar kormányt képviselte az ENSZ Kábítószer Bizottságában, amelynek 1984-ben az elnöki tisztét is betöltötte. 1988-ban az új nemzetközi kábítószer-egyezményt kidolgozó ENSZ konferencia bizottsági elnöke. Évtizedeken keresztül dolgozott szakértőként az ENSZ és a WHO (Egészségügyi Világszervezet) megbízásából.

1970-ben az Orvostovábbképző Intézet (OTKI) Gyógyszerészeti Tanszékének a vezetőjévé nevezték ki, ezt a tisztet 1990-ig töltötte be.

1953–1967 között a Magyar Gyógyszerkönyvi Bizottság és az ETT Gyógyszerészeti és Gyógyszerkönyvi Bizottság titkára, az Acta Pharmaceutica Hungarica szerkesztője. 1959–1964 között a Gyógyszerész Szakcsoport főtitkára, 1973–1983 között a Magyar Tudományos Akadémia és az Egészségügyi Minisztérium Gyógyszerészeti Gyógyszerkönyvi Bizottságának az elnöke

Számtalan publikációja jelent meg hazai és nemzetközi szaklapokban és folyóiratokban gyógynövénykémia, gyógyszeranalitika és gyógyszerellenőrzés témakörben, majd kábítószer-ellenőrzéssel és drogkutatással kapcsolatban.

Magánélete

[szerkesztés]

Felesége, Gáthy Éva (1924–2002) ugyancsak gyógyszerész, gyermekei Bayer Fluckiger Éva matematikus és Bayer Antal fordító, szerkesztő.

Önálló kötetek

[szerkesztés]
  • Az addendum és a formulae normales egyes recepturai vonatkozásai (1959)
  • A kábítószer (Gondolat kiadó, 1989)
  • A drogok történelme. A kábítószerek története az ókortól napjainkig, Aranyhal, Budapest, 2000
  • Drogok és emberek – Múlt, jelen, jövő, Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság–Focus, Budapest, 2005
  • Drogok és emberek: múlt, jelen, jövő (Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság, 2005)
  • A gyógyszerészet kialakulása és fejlődése (Galenus kiadó, 2010)

Kitüntetések

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. július 1.)
  2. Gyászhír, 2016. szeptember 4.
  3. Elhunyt Bayer István, 2016. szeptember 5.

Források

[szerkesztés]
  • Dr. Gombos Margit: A gyógyszerészet egyetlen „diplomatája” (Phoenix Futár, 2009. május)